2012. október 23., 08:032012. október 23., 08:03
Újabb két szektoriális operatív program pénzalapjának előzetes felfüggesztését rendelte el az Európai Bizottság (EB) Romániában – nyilatkozták a Gândul hírportálnak diplomáciai források. Mint kiderült, a testület a közlekedési, valamint a versenyképességi programok esetében vonná meg az EU-s támogatást, ezek értéke meghaladja a 7 milliárd eurót.
Bukarestet hivatalosan még nem értesítették az eljárás előzetes felfüggesztéséről, a források szerint Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős uniós biztos a következő időszakban tárgyal a kormánnyal. A döntésnek több oka is van, Romániában egyrészt meglehetősen alacsony az uniós alapok lehívási rátája, Brüsszel emellett azt is kifogásolja, hogy Victor Ponta az elmúlt fél év során szinte semmit nem tett ennek javításáért, az uniós illetékesek ugyanakkor a sikkasztások ellen is többször tiltakoztak.
A helyzeten ráadásul a Ponta és Traian Băsescu államelnök közötti folyamatos viták is rontanak. A diplomáciai források szerint egyébként a kabinetet már szeptember elején figyelmeztették az EU-s alapok megvonásának lehetőségéről. Az előzetes felfüggesztést követően Bukarestnek két hónapon belül pótolnia kell a hiányosságokat az EB által javasolt lépések segítségével, ellenkező esetben a testület véglegesen felfüggeszti az említett operatív programokat. Mint ismeretes, a bizottság augusztus 1-től a humánerőforrás-fejlesztési program (POSDRU) esetében is előzetesen befagyasztotta a kifizetéseket.
A döntés különösen rosszul érintheti Romániát, az Európai Bizottság ugyanis novemberben tárgyal a 2014 és 2020 közötti költségvetésről. Victor Ponta korábban azt kérte Brüsszeltől, hogy a következő évtizedben is a 2007 és 2013 közötti finanszírozások alapján biztosítsanak támogatást az országnak, erre azonban meglehetősen kevés az esély.
A Gândulnak nyilatkozó források szerint az elmúlt időszakban a kabinet és az uniós vezetők közötti tárgyalások nem jártak sok sikerrel, ezért pedig elsősorban Leonard Orban Európa-ügyi miniszter a felelős. Az Unió vezető tagállamai ráadásul azt szeretnék, ha a továbbiakban az EU-s alapokat aszerint osztanák, hogy ezeket milyen mértékben és sikerrel használják fel az egyes kormányok. A 2007 és 2013 közötti időszakra egyébként Brüsszel 19,21 milliárd eurót utalt ki strukturális és kohéziós alapként Romániának, idén szeptember végéig ennek mindössze 9,7 százalékát, azaz 1,8 milliárd eurót hívtak le.
A közlekedési program keretében az említett időszakban biztosított 4,56 milliárdból szintén csak 295 millió eurót, a teljes összeg 6,4 százalékát sikerült felhasználni, a versenyképességi programot illetően pedig 2,55 milliárdból 172 milliót hívtak le, ez alig 6,7 százalék. Ponta nemrég a lehívási ráta javítására vonatkozó tervet mutatott be José Manuel Barrosónak, az EB elnöke azonban úgy vélte, a román kormányfő elképzelései csak rövidtávon jelentenek megoldást.
Barosso ugyanakkor hangsúlyozta, az alapok biztosításáról csak akkor lehet szó, ha a romániai vezetők visszaszorítják a sikkasztásokat. Az említett diplomáciai források úgy vélik, szinte nulla az esélye annak, hogy újrakezdjék a kifizetéseket a közeljövőben, a kormány, és különösen Victor Ponta érdektelensége ugyanis régóta dühíti Brüsszelt, az EU-s vezetők pedig a Ponta–Băsescu konfliktust sem nézik jó szemmel. A kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy ő vegyen részt az EB novemberi tárgyalásán, holott az Alkotmánybíróság döntése alapján az ország hivatalos képviselője az államelnök. Ponta tárgyalásokat sürget ezzel kapcsolatban az államfővel, Băsescu pedig „türelmetlenül várja”, hogy erre sor kerüljön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok