2010. február 03., 09:422010. február 03., 09:42
„Elvben a döntés megszületett” – jelentette ki a miniszter, aki szerint a kormány nem is cselekedhetett volna másként. Hozzátette: a lopott adatok megvételének nincs jogi akadálya. Emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti liechtensteini botrány kapcsán eddig egyetlen német bíróság sem emelt kifogást a lopott adatok bizonyítékként történő alkalmazása ellen.
2008-ban a hírszerzés közreműködésével csaknem ötmillió eurót fizettek egy liechtensteini informátornak, aki mintegy 700 német adócsalót leplezett le. Akkor az önkéntes adózások, illetve a kirótt büntetések nyomán mintegy 170 millió euró folyt be az államkasszába.
Eközben alaposan megijedtek az érintettek. Zürichi forrásokra hivatkozva a Financial Times Deutschland tegnapi lapszámában arról számolt be, hogy megrémültek a németországi adócsalók, és tömegesen telefonálnak, hogy miként törleszthetik hátralékaikat.
A német lapnak nyilatkozó svájci ügyvéd elmondta, hogy a múlt hét végén kirobbant adócsalási botrány nyomán sorra telefonálnak olyan német állampolgárok, akik svájci bankszámlákon tartják pénzüket.
Mint beszámoltunk, egy informátor a hét végén 2,5 millió euróért ajánlotta fel a lemezt a német államnak. A DVD 1500, svájci bankszámlával rendelkező állítólagos német adócsaló adatait tartalmazza.
Az informátor – akinek állampolgárságát hivatalosan nem közölték – előzetesen öt számlatulajdonos adatait rendelkezésre bocsátotta, és a hatóságok minden esetben megállapították az elkövetett adócsalást. Angela Merkel kancellár már korábban egyértelműen a lopott adatok megvásárlása mellett foglalt állást. Szerinte az adócsalókat minden eszközzel, ilyen áron is üldözni kell. „Minden józan ember tudatában van, hogy az adócsalókat felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok