2010. február 03., 09:422010. február 03., 09:42
„Elvben a döntés megszületett” – jelentette ki a miniszter, aki szerint a kormány nem is cselekedhetett volna másként. Hozzátette: a lopott adatok megvételének nincs jogi akadálya. Emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti liechtensteini botrány kapcsán eddig egyetlen német bíróság sem emelt kifogást a lopott adatok bizonyítékként történő alkalmazása ellen.
2008-ban a hírszerzés közreműködésével csaknem ötmillió eurót fizettek egy liechtensteini informátornak, aki mintegy 700 német adócsalót leplezett le. Akkor az önkéntes adózások, illetve a kirótt büntetések nyomán mintegy 170 millió euró folyt be az államkasszába.
Eközben alaposan megijedtek az érintettek. Zürichi forrásokra hivatkozva a Financial Times Deutschland tegnapi lapszámában arról számolt be, hogy megrémültek a németországi adócsalók, és tömegesen telefonálnak, hogy miként törleszthetik hátralékaikat.
A német lapnak nyilatkozó svájci ügyvéd elmondta, hogy a múlt hét végén kirobbant adócsalási botrány nyomán sorra telefonálnak olyan német állampolgárok, akik svájci bankszámlákon tartják pénzüket.
Mint beszámoltunk, egy informátor a hét végén 2,5 millió euróért ajánlotta fel a lemezt a német államnak. A DVD 1500, svájci bankszámlával rendelkező állítólagos német adócsaló adatait tartalmazza.
Az informátor – akinek állampolgárságát hivatalosan nem közölték – előzetesen öt számlatulajdonos adatait rendelkezésre bocsátotta, és a hatóságok minden esetben megállapították az elkövetett adócsalást. Angela Merkel kancellár már korábban egyértelműen a lopott adatok megvásárlása mellett foglalt állást. Szerinte az adócsalókat minden eszközzel, ilyen áron is üldözni kell. „Minden józan ember tudatában van, hogy az adócsalókat felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok