Az államtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor rendkívül magasak lesznek a villamosenergia-árak
Fotó: Jakab Mónika
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot kedden egy szakmai rendezvényen Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára. Mint fogalmazott, Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros.
2026. október 06., 15:242026. október 06., 15:24
„A cernavodai 1-es és 2-es reaktorok továbbra sem működnek, és nem tudni, mikor lehet újraindítani. A következő tíz napra vonatkozó előrejelzés mindenképp nagyon aggasztó, tovább húzódik egy olyan helyzet, amely a villamosenergia-ár emelkedésének kockázatát jelenti a következő hónapokban, és nyilvánvalóan hozzáadódik az Európában kialakult általános helyzethez, amely a gázárak nagyon magas szintjét mutatja” – fogalmazott az államtitkár az Agerpres szerint. Rámutatott:
Kockázatot jelent az is, hogy az uniós gáztárolók töltöttsége elmarad az előző évek átlagától, különösen Németországban, amely jelentős ipari földgázfogyasztó – részletezte.
Kitért arra is, hogy a múlt héten részt vett az energiaügyi miniszterek informális találkozóján Dublinban, ahol téma volt, hogy
„Még nincs végleges irányvonalunk, de, nyilvánvaló, néhány dolgot már most is nagyon egyértelműen meg tudunk állapítani. Először is, a romániai energiarendszer rugalmasabbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak” – nyilatkozta Bușoi. Aki szerint a kérdés az, „hogyan tudjuk leküzdeni ezt a válságot, és hogyan tudunk stabilabb árakat biztosítani legalább a nagyipari, energiaigényes fogyasztók és a nagy szolgáltatók számára”.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Beszélt ugyanakkor az elmúlt időszak megvalósításairól is, és érintette a jövőt is.
„Sikeresen lezártuk a PNRR-t (országos helyreállítási terv – szerk. megj.). Több mint 800 millió euróról van szó, amelyet az energiarendszer felhasznált. Ez nem nagy összeg, ha a több mint tízmilliárd eurót vesszük alapul, ami a teljes PNRR keretét jelentette, de jelentős összegről van szó, amelyből megújuló energiaforrásokból származó termelési kapacitásokat, akkumulátoros tárolókapacitásokat, valamint két hőerőművet – Aradon és Konstancán – társfinanszíroztunk, amelyek nemcsak villamos energiát szolgáltatnak, de egyúttal megoldják a távfűtés kérdését is ebben a két fontos városban, valamint négy hidrogéntermelő létesítményt” – részletezte az energiaügyi illetékes.
Véleménye szerint „a következő többéves pénzügyi keretre, a jövőbeli kohéziós politikára, valamint arra is figyelmet kell fordítani, hogy Románia a 2028–2034 közötti időszakban a 60 vagy talán 65 milliárdból mennyit tud majd az energetikába befektetni”.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!