2010. július 16., 13:512010. július 16., 13:51
Boc a romániai kis- és közepes vállalkozások 2010-es fehér könyvének pénteki bemutatóján jelentette be, hogy a 16 százalékos, a 2004-es parlamenti választások után bevezetett egységes adókulcs továbbra is alapvető eleme a kormány gazdaságpolitikájának, ugyanakkor ősztől megszűnik a minimáladó. „Ősztől eltöröljük a minimáladót. Már korábban is elmondtam, hogy ez az adónem kifejtette az általunk várt hatást, így nem látjuk értelmét, hogy megőrizzük” – szögezte le a kormányfő. Adriean Videanu gazdasági miniszter elmondta: a minimáladó várhatóan október 1-től vagy november 1-től szűnhet meg.
Mint ismeretes, a sokak által átalányadónak nevezett illetéket 2009. május elsejei hatállyal, Gheorghe Pogea pénzügyminisztersége idején vezette be a jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta nagykoalíció. Az erről szóló szabályozások értelmében a minimáladó alsó határa 2200 lej a legfeljebb 52 ezer lejes éves összbevétellel rendelkező cégek, felső határa pedig 43 ezer lej a több mint 129 millió lejes bevételt elérő társaságok esetében.
A profitot termelő vállalkozások 16 százalékos adót fizetnek, ennek összege nem lehet kisebb az esetükre érvényes mi-nimáladó szintjénél. Hivatalos adatok szerint az illeték bevezetésének időpontja és 2010 júniusa között 1,1 milliárd lej (260 millió euró) folyt be az államkasszába a minimáladónak köszönhetően. A romániai kis- és közepes vállalkozásokat tömörítő országos tanács becslése szerint ugyanakkor ennek jóval a kétszeresére, mintegy 2,8 milliárd lejre rúg az illeték bevezetése miatti bevételkiesés, a minimáladó hatására ugyanis 2009-ben mintegy 133 ezer cég felfüggesztette tevékenységét. Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes különben már múlt keddi bukaresti sajtótájékoztatóján meglebegtette az illeték eltörlését, közölve: a szövetség gazdaságösztönző javaslatait is magában foglaló kormányzati intézkedéscsomag értelmében várhatóan az ősz folyamán megszüntetik a minimáladót, és beindul a kis és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése is.
Emil Boc pénteken leszögezte, a hatóságok megőrzik a 16 százalékos egységes adókulcsot, úgy értékelik ugyanis, hogy a progresszív adózás nem hozna a jelenleginél több pénzt az államkasszába. A miniszterelnök ezáltal gyakorlatilag pénzügyminiszterének, Sebastian Vlădescunak üzent, aki egy héttel ezelőtt úgy vélekedett: Romániának 2011 januárjától le kellene mondania az egységes adókulcsról, és vissza kellene térnie a hat évvel ezelőtt megszüntetett progreszszív adózási rendszerre. Az ötletet Markó Béla egyáltalán nem vetette el, sőt közölte: bár nem tárgyaltak erről a koalícióban, sem pedig az RMDSZ-ben, ő személy szerint komolyan megfontolandónak tartja a progresszív adózás 2011-től történő bevezetését, mivel egyetért a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával, szerinte ugyanis válsághelyzetben „kiemelten azok szolidaritására van szükség, akik az idők során nagy jövedelemre tettek és tesznek szert”.
Emil Boc azonban pénzügyminiszterének és helyettesének egyaránt visszavágott a hét végén. „A 16 százalékos egységes adókulcsot megőrizzük. Őszintén szólva a progresszív adózás nem hozna több pénzt a költségvetésbe, úgy, ahogy azt egyesek hiszik. Létezett progresszív adó Romániában, és a bruttó hazai össztermék (GDP) 30-31 százalékát volt képes begyűjteni. Az egységes adókulcs 2005-ös bevezetésével nőtt az adóbevételek szintje, tehát nincs okunk megszüntetni az egységes adókulcsot, mivel ez a gazdasági stabilitás, az átláthatóság egyik jele” – magyarázta a miniszterelnök. A megyei prefektusokkal folytatott tegnapi távértekezlet után, újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor Boc már úgy fogalmazott: a kormány nem tárgyalt az egységes adókulcs növeléséről vagy csökkentéséről, az megmarad a jelenlegi 16 százalékos szinten, elismerte viszont, hogy a kabinetben több forgatókönyv is szóba került már ezzel kapcsolatban. Adriean Videanu gazdasági miniszter úgy véli, Romániának új adófilozófiára van szüksége, tiszta, összefüggő rendszerre és a gazdasági fellendülés az ország egyedüli esélye. „A progreszszív adórendszernek nincs semmiféle gazdasági értéke, legfeljebb a szociális védelem tekintetében van jelentősége. Ez az adózási forma még inkább a szürke gazdaság felé tolná a nagy jövedelmeket, és semmivel sem javítaná az alacsony bérűek helyzetét. A PDL és a kormány kiáll az egységes adókulcs megőrzése mellett, mert fontos gazdaságélénkítő elem” – hangoztatta a tárcavezető.
Emil Boc miniszterelnök szerint a kormánynak jelenleg nem áll szándékában tárgyalásokat kezdeményezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy lehetséges újabb hitel felvételéről, ám ha mégis sor kerülne egy újabb nemzetközi kölcsön lehívására, azt szerinte kizárólag infrastruktúra-fejlesztésre kellene fordítani. Mint arról már beszámoltunk, Jeffrey Franks, a Valutaalap romániai küldöttségének vezetője július elején, az újabb hitelrészlet átutalásáról született döntés után kijelentette: a washingtoni pénzintézet a bukaresti kormány jelzésére vár annak érdekében, hogy megkezdjék a tárgyalásokat egy esetleges új, Romániának nyújtandó hitelcsomagról szóló megállapodásról. (Románia tavaly márciusban kötött finanszírozási megállapodást az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és más nemzetközi pénzintézetekkel, a hitel összértéke közel 20 milliárd euró).
Franks szerint Románia esetében elővigyázatossági vagy készenléti megállapodás jöhetne szóba a jövő év folyamán, a román kormánynak azonban mindkét esetben újabb kötelezettségeket kellene vállalnia a strukturális reformok gyakorlatba ültetése terén. Újságírói kérdésre válaszolva tegnap Emil Boc közölte, kormányának jelenleg nem áll szándékában tárgyalásokat folytatni egy újabb kölcsönről. „Amennyiben mégis sor kerülne egy újabb hitelfelvételre, azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztésre fordítanánk, ez jelenti ugyanis az egyedüli megoldást a munkahelyteremtésre és a költségvetési bevételek növelésére” – állapította meg a kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok