2010. május 28., 10:512010. május 28., 10:51
Mint ismeretes, az egyik jogszabály a költségvetés egyensúlyának a megteremtéséhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, a másik pedig a nyugdíjrendszert szabályozza. Ezek rendelkeznek egyebek mellett a közalkalmazottak bérének 25 százalékos, illetve a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről.
A két tervezetről első olvasatban már szerdán tárgyalt a kormány. Akkor azonban azért nem fogadták el a jogszabálycsomagokat, mivel kikérik a péntekre összehívott, a szakszervezetek, munkáltatók, illetve a kormány képviselőit tömörítő Társadalmi és Gazdasági Tanács (CES) véleményét is. A testület azonban az előzetes bejelentések szerint nem lesz döntésképes, mivel a szakszervezetek már bejelentették, hogy nem kívánnak részt venni ebben a „színjátékban”, hiszen a legutóbbi társadalmi párbeszédet követően sem vették figyelembe javaslataikat.
Ugyan Emil Boc kormányfő váltig azt hangoztatja, hogy a kormány a kisebbik rosszat választotta, amikor adóemelés helyett a jövedelmek csökkentése mellett döntött, a szakszervezetek kitartanak a korábban megállapított tiltakozási menetrend mellett, így hétfőtől tízezrek szüntetik be a munkát meghatározatlan időre. Hírügynökségi források szerint országos szinten a 400 ezret is meghaladhatja az általános sztrájkhoz csatlakozók száma.
A Közintézményekben Dolgozók Országos Szakszervezete (FNSA) csütörtöki közleményében ismételten leszögezte, hétfőtől több mint 50 ezer tagja csatlakozik az általános sztrájkhoz. Ennek következményeként országszerte lesznek olyan polgármesteri hivatalok, ahol a halotti bizonyítványok kiállításán kívül semmiféle aktivitás nem lesz. A közintézmények dolgozói a közlemény szerint mindennap bemennek majd munkahelyeikre, csak nem végzik el a rájuk rótt feladatokat. Ugyankkor június elsejétől a közalkalmazottak napi rendszerességgel, 12 és 14 óra között a prefektúrák előtt tüntetnek.
Ugyan Daniel Funeriu oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tanárok 77 százaléka jelezte, részt vesz a május 31. és június 4. közötti érettségi vizsgákon, az oktatási alkalmazottakat tömörítő szakszervezet elnöke ennek az ellenkezőjét állítja.
Funeriu szerint amennyiben egy vizsgaközpontban nem jelennek meg az érettségiztető tanárok, akkor a diákokat átcsoportosítják más központokba, a tanárokat pedig lecserélik olyanokra, akik vállalják a vizsgáztatást. Bár a szakszervezetiek úgy nyilatkoztak, hogy törvénytelen a tanárok lecserélése, Funeriu válaszként közölte, a vizsgák lebonyolításának módszertanát egyetlen miniszteri rendelettel is módosítani lehet, „főként ebben az esetben, amikor a tanulók érdekeiről van szó”. A szaktárcavezető közlése szerint az általános sztrájkhoz csatlakozó tanárok a tiltakozás idejére nem kapnak fizetést, miközben az érettségiztető tanárok 275–600 lej közötti összegre számíthatnak.
A miniszteri sajtótájékoztatót követően Gheorghe Isvoranu, a tanügyi alkalmazottakat tömörítő Spiru Haret szakszervezeti tömb elnöke cáfolta az elhangzottakat. „Azt üzenjük a miniszter úrnak, hogy ha a tanároknak mindössze 5 százaléka is megtagadja a vizsgáztatást, már nem lehet megszervezni az érettségit” – hangoztatta Izvoranu, aki szerint biztos, hogy a tanároknak több mint 23 százaléka csatlakozni fog a munkabeszüntetéshez.
Eközben, miután csütörtökön kiderült, hogy a megszorításokat tartalmazó törvénytervezet nem rendelkezik a vasutasok fizetésének 25 százalékos csökkentéséről, a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottai bejelentették, lemondanak a hétfőre meghirdetett munkabeszüntetésről. Iulian Măntescu, a mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke közölte, azért úszták meg az intézkedést, mivel az elmúlt évek során 14–26 százalékkal csökkentek fizetéseik. Bejelentése szerint azonban előfordulhat, hogy az érintettekkel szolidaritást vállalnak. Arról, hogy ez megvalósul-e, és ha igen, miben fog állni, várhatóan pénteken döntenek.
Csütörtökön intenzív vita alakult ki a pártok között arról, hogy a nyugdíjcsökkentés kivitelezhető-e. A nyugdíjasok országos egyesülete, de még a kormánykoalíció egyes törvényhozói is azt állítják, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi ítéletei kimondták: a nyugdíj magántulajdont képez, amit nem lehet elvenni. Ezzel szemben Emil Boc miniszterelnök úgy véli, hogy az alkotmány 53-as cikkelye lehetővé teszi a csökkentést. Ez a cikkely ugyanis kimondja, hogy ideiglenesen korlátozhatják az állampolgári jogokat, ha a nemzetbiztonság, a közrend megvédése ezt szükségessé teszi. Ezzel arra utalt, hogy a pénzügyi helyzet drasztikus romlása, az eladósodás önmagában is „nemzetbiztonsági kockázat”. Boc hangsúlyozta, hogy a bér- és a nyugdíjcsökkentést tartalmazó törvénymódosítás egyelőre csak az idei évre szól, a kérdést újratárgyalják a 2011-es költségvetés kidolgozásakor.
Mihai Şeitan munkaügyi miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott, bár a minimális, 350 lejes nyugdíjakat nem érinti a 15 százalékos csökkenés, ez utóbbi intézkedés következtében a jövőben 400 ezerrel – azaz több mint egymillióra – nő azoknak a száma, akiknek e járandósága a legalsó szintre esik vissza. Şeitan közlése szerint a 400 ezer fős növekedés következtében a jövőben összesen 1,082 millió nyugdíjas kap majd minimális öregségi járandóságot, ők a romániai nyugdíjasok egyötödét teszik ki. Most, a tervezett nyugdíjcsökkentés előtt ugyanis mintegy 680 ezer személy kapja az állam által szavatolt minimális nyugdíjat. Ez utóbbiaknak a járandósága nem csökken, miután a kormánykoalíció szerdán úgy határozott, hogy a legkisebb, 350 lejes nyugdíjak esetében nem alkalmazzák a 15 százalékos lefaragást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok