2010. május 17., 08:522010. május 17., 08:52
A csomaggal kapcsolatban egyelőre sok még a kétely, és bár Németország állja a költségek legnagyobb részét, a hosszabb távon gondolkodó berlini politikusok mégis örülhetnek – a csomaggal ugyanis a németek végre elérhetik azt, ami az utóbbi évtizedekben nem sikerült nekik: rábírni tékozló szomszédaikat a spórlásra.
Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy látja, hogy a krízis az Európai Unió eddigi „legnagyobb tesztje”, ha pedig az euró elbukik, egész Európa számára a bukást jelentené. A mentőmechanizmus létrehozása akár az európai erőteret is átszabhatja, a csomag ugyanis soha nem látott fegyvert adhat Németország kezébe. Berlin eddig nem tudta rákényszeríteni a szigorú gazdálkodásra a túlköltekező társtagállamokat, de most változhat a helyzet. A lehetőséget egyes európai politikusok már fel is ismerték. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nemrég azt nyilatkozta, nagy szükség van Németország aktív szerepvállalására az euró stabilitásának megőrzése érdekében. A bankelnök szerint a németeknek „Európa rendőreinek kellene lenniük”, s ez a gyakorlatban abban nyilvánulhat meg, hogy a szigorú költségvetési fegyelem elvét rákényszerítik az uniós tagállamokra.
Az eurózóna szigorodó költségvetési politikájára már most is egyre több jel utal. Ollie Rehn, az Unió pénzügyi biztosa felszólította Franciaországot és Olaszországot a költségvetési hiány csökkentésére, mivel az 500 milliárdos, eurózóna-országokra eső mentőcsomag költsége túlfeszíti a jelenlegi büdzséjüket. A legnagyobb sprórolást a leginkább veszélyeztetett Görögország hajtja majd végre, ami hatalmas elégedetlenségi hullámhoz vezetett a dél-európai államban. Németországban a negy nehezen összehozott 22,4 milliárd eurós görög segélyrész után a mentőkeret rájuk eső része, 123 milliárd euró borzolja a kedélyeket. Ahhoz, hogy az összeget (illetve a rendszer működésének eddig nem ismert költségeit) előteremtsék a németek, kemény megszorításokra lehet szükség, olyanra, amelyet 60 éve nem látott az ország. Az erről szóló találgatások ráadásul azután következtek, hogy Merkel 2013-ig elhalasztotta a választásokkor ígért adócsökkentési programot, ami szintén nem növelte a kancellár szimpátiaindexét. Az eurózóna harmadik legnagyobb deficitjével és 20 százalék fölötti munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban szintén a kiadások lefaragásába kezdtek. A szocialista kormány reformjainak kulcselemeit sem kímélik a megszorításokkal, így például januárban 50 milliárddal csökkentették a kiadásokat, eltörölték például a 2500 eurós gyermekszületési támogatást, 5 százalékos bércsökkentést vittek végbe a közszférában, a legrosszabbul keresők kivételével, illetve 2011-re befagyasztották azokat. A másik veszélyeztetett ország, Portugália csütörtökön jelentette be, hogy megszorításokat vezet be. [Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok