2010. május 17., 08:522010. május 17., 08:52
A csomaggal kapcsolatban egyelőre sok még a kétely, és bár Németország állja a költségek legnagyobb részét, a hosszabb távon gondolkodó berlini politikusok mégis örülhetnek – a csomaggal ugyanis a németek végre elérhetik azt, ami az utóbbi évtizedekben nem sikerült nekik: rábírni tékozló szomszédaikat a spórlásra.
Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy látja, hogy a krízis az Európai Unió eddigi „legnagyobb tesztje”, ha pedig az euró elbukik, egész Európa számára a bukást jelentené. A mentőmechanizmus létrehozása akár az európai erőteret is átszabhatja, a csomag ugyanis soha nem látott fegyvert adhat Németország kezébe. Berlin eddig nem tudta rákényszeríteni a szigorú gazdálkodásra a túlköltekező társtagállamokat, de most változhat a helyzet. A lehetőséget egyes európai politikusok már fel is ismerték. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nemrég azt nyilatkozta, nagy szükség van Németország aktív szerepvállalására az euró stabilitásának megőrzése érdekében. A bankelnök szerint a németeknek „Európa rendőreinek kellene lenniük”, s ez a gyakorlatban abban nyilvánulhat meg, hogy a szigorú költségvetési fegyelem elvét rákényszerítik az uniós tagállamokra.
Az eurózóna szigorodó költségvetési politikájára már most is egyre több jel utal. Ollie Rehn, az Unió pénzügyi biztosa felszólította Franciaországot és Olaszországot a költségvetési hiány csökkentésére, mivel az 500 milliárdos, eurózóna-országokra eső mentőcsomag költsége túlfeszíti a jelenlegi büdzséjüket. A legnagyobb sprórolást a leginkább veszélyeztetett Görögország hajtja majd végre, ami hatalmas elégedetlenségi hullámhoz vezetett a dél-európai államban. Németországban a negy nehezen összehozott 22,4 milliárd eurós görög segélyrész után a mentőkeret rájuk eső része, 123 milliárd euró borzolja a kedélyeket. Ahhoz, hogy az összeget (illetve a rendszer működésének eddig nem ismert költségeit) előteremtsék a németek, kemény megszorításokra lehet szükség, olyanra, amelyet 60 éve nem látott az ország. Az erről szóló találgatások ráadásul azután következtek, hogy Merkel 2013-ig elhalasztotta a választásokkor ígért adócsökkentési programot, ami szintén nem növelte a kancellár szimpátiaindexét. Az eurózóna harmadik legnagyobb deficitjével és 20 százalék fölötti munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban szintén a kiadások lefaragásába kezdtek. A szocialista kormány reformjainak kulcselemeit sem kímélik a megszorításokkal, így például januárban 50 milliárddal csökkentették a kiadásokat, eltörölték például a 2500 eurós gyermekszületési támogatást, 5 százalékos bércsökkentést vittek végbe a közszférában, a legrosszabbul keresők kivételével, illetve 2011-re befagyasztották azokat. A másik veszélyeztetett ország, Portugália csütörtökön jelentette be, hogy megszorításokat vezet be. [Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok