2010. május 17., 08:522010. május 17., 08:52
A csomaggal kapcsolatban egyelőre sok még a kétely, és bár Németország állja a költségek legnagyobb részét, a hosszabb távon gondolkodó berlini politikusok mégis örülhetnek – a csomaggal ugyanis a németek végre elérhetik azt, ami az utóbbi évtizedekben nem sikerült nekik: rábírni tékozló szomszédaikat a spórlásra.
Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy látja, hogy a krízis az Európai Unió eddigi „legnagyobb tesztje”, ha pedig az euró elbukik, egész Európa számára a bukást jelentené. A mentőmechanizmus létrehozása akár az európai erőteret is átszabhatja, a csomag ugyanis soha nem látott fegyvert adhat Németország kezébe. Berlin eddig nem tudta rákényszeríteni a szigorú gazdálkodásra a túlköltekező társtagállamokat, de most változhat a helyzet. A lehetőséget egyes európai politikusok már fel is ismerték. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nemrég azt nyilatkozta, nagy szükség van Németország aktív szerepvállalására az euró stabilitásának megőrzése érdekében. A bankelnök szerint a németeknek „Európa rendőreinek kellene lenniük”, s ez a gyakorlatban abban nyilvánulhat meg, hogy a szigorú költségvetési fegyelem elvét rákényszerítik az uniós tagállamokra.
Az eurózóna szigorodó költségvetési politikájára már most is egyre több jel utal. Ollie Rehn, az Unió pénzügyi biztosa felszólította Franciaországot és Olaszországot a költségvetési hiány csökkentésére, mivel az 500 milliárdos, eurózóna-országokra eső mentőcsomag költsége túlfeszíti a jelenlegi büdzséjüket. A legnagyobb sprórolást a leginkább veszélyeztetett Görögország hajtja majd végre, ami hatalmas elégedetlenségi hullámhoz vezetett a dél-európai államban. Németországban a negy nehezen összehozott 22,4 milliárd eurós görög segélyrész után a mentőkeret rájuk eső része, 123 milliárd euró borzolja a kedélyeket. Ahhoz, hogy az összeget (illetve a rendszer működésének eddig nem ismert költségeit) előteremtsék a németek, kemény megszorításokra lehet szükség, olyanra, amelyet 60 éve nem látott az ország. Az erről szóló találgatások ráadásul azután következtek, hogy Merkel 2013-ig elhalasztotta a választásokkor ígért adócsökkentési programot, ami szintén nem növelte a kancellár szimpátiaindexét. Az eurózóna harmadik legnagyobb deficitjével és 20 százalék fölötti munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban szintén a kiadások lefaragásába kezdtek. A szocialista kormány reformjainak kulcselemeit sem kímélik a megszorításokkal, így például januárban 50 milliárddal csökkentették a kiadásokat, eltörölték például a 2500 eurós gyermekszületési támogatást, 5 százalékos bércsökkentést vittek végbe a közszférában, a legrosszabbul keresők kivételével, illetve 2011-re befagyasztották azokat. A másik veszélyeztetett ország, Portugália csütörtökön jelentette be, hogy megszorításokat vezet be. [Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok