Megszorítások Európa-szerte

Németország viseli az európai adósságválság terheinek nagy részét, a nagy összegekért cserébe azonban Berlin megvalósíthatja régi álmát: költségvetési szigorra bírhatja az Unió tagállamait. Az eurózóna pénzügyminiszterei szűk egy hete fogadták el a görög válság tovaterjedésének megakadályozását célzó 750 milliárd eurós mentőcsomagot, melynek célja a magas költségvetési hiánnyal küzdő uniós országok iránt megrengett befektetői bizalom helyreállítása volt, a biztosíték pedig a deficitek mérséklése. A költségvetési gondokkal küzdő államoknak a csomag elfogadása után két lehetőségük van: vagy önként mérséklik a hiányukat és elkerülik a hitel lehívását, vagy pedig kihasználják a mentőmechanizmus kínálta lehetőségeket, de elfogadják az ezzel járó, szigorú feltételeket.

2010. május 17., 08:522010. május 17., 08:52

A csomaggal kapcsolatban egyelőre sok még a kétely, és bár Németország állja a költségek legnagyobb részét, a hosszabb távon gondolkodó berlini politikusok mégis örülhetnek – a csomaggal ugyanis a németek végre elérhetik azt, ami az utóbbi évtizedekben nem sikerült nekik: rábírni tékozló szomszédaikat a spórlásra.

A legnagyobb teszt

Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy látja, hogy a krízis az Európai Unió eddigi „legnagyobb tesztje”, ha pedig az euró elbukik, egész Európa számára a bukást jelentené. A mentőmechanizmus létrehozása akár az európai erőteret is átszabhatja, a csomag ugyanis soha nem látott fegyvert adhat Németország kezébe. Berlin eddig nem tudta rákényszeríteni a szigorú gazdálkodásra a túlköltekező társtagállamokat, de most változhat a helyzet. A lehetőséget egyes európai politikusok már fel is ismerték. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nemrég azt nyilatkozta, nagy szükség van Németország aktív szerepvállalására az euró stabilitásának megőrzése érdekében. A bankelnök szerint a németeknek „Európa rendőreinek kellene lenniük”, s ez a gyakorlatban abban nyilvánulhat meg, hogy a szigorú költségvetési fegyelem elvét rákényszerítik az uniós tagállamokra.

Lefaragják a kiadásokat

Az eurózóna szigorodó költségvetési politikájára már most is egyre több jel utal. Ollie Rehn, az Unió pénzügyi biztosa felszólította Franciaországot és Olaszországot a költségvetési hiány csökkentésére, mivel az 500 milliárdos, eurózóna-országokra eső mentőcsomag költsége túlfeszíti a jelenlegi büdzséjüket. A legnagyobb sprórolást a leginkább veszélyeztetett Görögország hajtja majd végre, ami hatalmas elégedetlenségi hullámhoz vezetett a dél-európai államban. Németországban a negy nehezen összehozott 22,4 milliárd eurós görög segélyrész után a mentőkeret rájuk eső része, 123 milliárd euró borzolja a kedélyeket. Ahhoz, hogy az összeget (illetve a rendszer működésének eddig nem ismert költségeit) előteremtsék a németek, kemény megszorításokra lehet szükség, olyanra, amelyet 60 éve nem látott az ország. Az erről szóló találgatások ráadásul azután következtek, hogy Merkel 2013-ig elhalasztotta a választásokkor ígért adócsökkentési programot, ami szintén nem növelte a kancellár szimpátiaindexét. Az eurózóna harmadik legnagyobb deficitjével és 20 százalék fölötti munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban szintén a kiadások lefaragásába kezdtek. A szocialista kormány reformjainak kulcselemeit sem kímélik a megszorításokkal, így például januárban 50 milliárddal csökkentették a kiadásokat, eltörölték például a 2500 eurós gyermekszületési támogatást, 5 százalékos bércsökkentést vittek végbe a közszférában, a legrosszabbul keresők kivételével, illetve 2011-re befagyasztották azokat. A másik veszélyeztetett ország, Portugália csütörtökön jelentette be, hogy megszorításokat vezet be. [Origo]