Megszakadtak a tárgyalások a Valutaalap és Magyarország között

Az IMF továbbra is törekszik a magyar féllel támadt nézeteltérések áthidalására, a brüsszeli bizottság pedig helyesnek tartaná, ha egy későbbi időpontban folytatódnának a tárgyalások – közölték a szervezetek szombat este az MTI-vel.

Az IMF közleménye rámutat, hogy a magyar gazdaság az exportnak köszönhetően kilábalt a mély válságból, és júniusig nagyjából megfelelően teljesült a készenléti hitelkeretről szóló megegyezésben foglalt célok teljesítése. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az elért eredmények megőrzése érdekében, és azért, hogy Magyarország fenntartható növekedési pályára álljon.

Az IMF szerint a magyar illetékesekkel folytatott tárgyalásokon sok közös pontot találtak, maradtak azonban nyitott kérdések is.

Az EB közleményében rámutat: az Európai Unió (EU) fő végrehajtó testületének küldöttsége üdvözölte az új kormány elkötelezettségét a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékát kitevő idei költségvetési hiánycél elérése mellett, és nyugtázta, hogy számos intézkedés történt az ezt meghaladó hiányhoz vezető folyamatok ellensúlyozása érdekében. Ugyanakkor a küldöttség megállapította: a magyar kormánynak számos kérdésben több időre van szüksége ahhoz, hogy további pontosítással szolgáljon.

Az IMF és a brüsszeli bizottság szerint a GDP az idén 0,6 százalékkal, jövőre pedig legkevesebb 2,5 százalékkal növekedhet, viszont további intézkedéseket szükségesek annak érdekében, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány jövőre 3 százalék alá csökkenjen.

Az EB közleménye szerint a küldöttség sürgette a kormányt, hogy „tartsa tiszteletben a központi banknak, illetve annak működésének teljes függetlenségét.” A pénzügyi szektorra kivetni tervezett különadóról a bizottság szakértői megállapították, hogy az hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, de jelenlegi formájában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés számottevő visszaesését eredményezheti.

Matolcsy: a kormány folytatja a reformpolitikát

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első fél évi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat. A delegációk mindezek alapján elismeréssel méltatták az új kormánynak „a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit, amelyek a bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetésével növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat”.

Szombat esti közleményében Matolcsy György hangsúlyozta: „a nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken”, és a tárgyalásokat is folytatja a nemzetközi szervezetekkel.

Az IMF, az EU és a Világbank 2008 novemberében összesen 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretet nyitott meg Magyarország számára, eredetileg 17 hónapra, 2010 márciusáig. 2009 szeptemberében a magyar fél kérésére a nemzetközi szervezetek úgy döntöttek, hogy Magyarország 2010 októberéig hívhatja le a hitelkeret fel nem használt részleteit. A legutóbbi folyósítás 2009 szeptemberében történt. Az akkori döntés alapján a még rendelkezésre álló hitelforrást négy egyenlő, 800 millió eurós részletben lehetne lehívni a meghosszabbított futamidő hátralévő ideje alatt.

Elemzők: gyengülhet a forint

IMF-EU-Magyarország - Elemzők szerint rossz hír a piacnak a tárgyalások félbeszakadása
Rossz hír a piacnak, hogy félbeszakadtak a magyar kormány tárgyalásai a nemzetközi intézményekkel, ez a forint gyengüléséhez, és kamatemeléshez vezethet - válaszolták az MTI által megkérdezett elemzők vasárnap.

Azért rossz hír a piacnak a tárgyalások félbeszakadása, mert azt jelzi a befektetőknek, hogy a magyar kormány együttműködése a nemzetközi szervezetekkel nem gördülékeny – mondta Ádám Zoltán. A Takarékbank vezető elemzője szerint már a néhány héttel ezelőtti kommunikációs bakisorozat is megmutatta, hogy Magyarország kockázati (CDS) felára, amely akkor még Oroszországéval és Törökországéval volt azonos, a kockázatosabb román, horvát, bolgár felárral lett azonos. Az elemző úgy vélte, feltehetően azért szakadtak félbe a tárgyalások, mert a magyar kormány nem rendelkezett „B tervvel”, amely kompromisszumos megoldást jelenthetett volna.

A korábbi kommunikációs hibákat kijavította a kormány, amikor elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos hiánycél mellett, ezért nem érthető, hogy a jövő évi, Magyarország számára kötelező 3 százalékos hiányt miért kívánja feljebb tolni a kormány – magyarázta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint nincs lehetőség arra, hogy Magyarországnak 3 százaléknál nagyobb hiányt engedjen meg az Európai Unió, így a most folyó „pókerjátszmában” erre nem számíthat a magyar kormány.

Mindkét elemző úgy látja, hogy Magyarországon véget ért a recesszió, a gazdaság már növekedésnek indult, így a fiskális restrikcióra vonatkozó európai trendhez Magyarországnak is igazodnia kell.

A konkrét piaci reakciókat illetően Kondrát Zsolt nem zár ki hétfőn akár egy tízforintos forintgyengülést sem az euróval szemben. Ádám Zoltán erről nem kívánt nyilatkozni, de véleménye szerint a forinteszközök gyengülése várható. A Magyar Nemzeti Bank esetleges kamatemelését Kondrát Zsolt szintén nem zárta ki, de véleménye szerint ez feltehetően nem hétfőn történik. Ugyanakkor mindkét elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi piaci hangulat jelenlegi feszültsége miatt az EU-IMF delegáció hazautazásának negatív kisugárzása lehet a magyar pénzpiacra.