Mégsem ítélik kéthetes karanténra a kamionsofőröket (archív felvétel)
Fotó: Román határőrség
Miután óriási pánikot okozott a közúti áruszállításban tevékenykedő vállalkozók körében a bukaresti kormány a 4-es katonai rendelet rájuk vonatkozó szigorával, jött a helyesbítés, hogy mégsem akarják 14 napos karanténba küldeni a kamionsofőröket.
2020. március 31., 10:032020. március 31., 10:03
2020. március 31., 10:062020. március 31., 10:06
Alaposan ráijesztett a kormány a külföldre és külföldről szállító fuvarozócégekre a vasárnap elfogadott 4-es számú katonai rendelet rájuk vonatkozó szabályozásaival. Hétfőn az ágazat valamennyi képviselője egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy ellehetetlenítik a tevékenységüket, miközben a külföldi vállalkozások fölözik le a hasznot.
Miután a fuvarozócégek képviselői napközben az Orban-kabinethez fordultak segítségért, a délutáni kormányülés elején Ludovic Orban miniszterelnök helyesbített. Mint fogalmazott,
„Az elszigetelés a következő útig tart, legyen egy nap, két nap, nem 14 nap, ahogyan tévesen ismertették” – jelentette ki Orban.
Kijelentésével arra utalt, hogy Marcel Vela belügyminiszter vasárnap este bejelentette: az országba érkező, 2,4 tonnásnál nagyobb teherjárművek sofőrjei három megoldás között választhatnak: vagy a munkáltató biztosít nekik szállást, ahol legtöbb 14 napra elszigetelhetik magukat két fuvar között; vagy vállalják, hogy családjukkal együtt otthoni karanténba vonulnak; vagy pedig kérésre a helyi hatóságok biztosítanak nekik helyet az elszigetelődésre, hogy családtagjaikat ne tegyék ki a megfertőződés veszélyének. A helyesbítést megelőzően lapunk két vállalkozót szólított meg, akik egybehangzóan kifejtették,
hiszen ha egy 3-5 napos fuvar után a gépkocsivezető 14 napos lakhelyi elkülönítésbe vonul, nem lesz ahonnan pótolni a munkaerőt, elveszítik a megrendeléseiket.
A sepsiszentgyörgyi Böjte Gábor már hétfőtől le is állította a tevékenységet. A fuvarozócéget működtető vállalkozó lapunknak elmondta, nem éri meg, ha egy háromnapos fuvar után 14 napra karanténba vonul az alkalmazottja.
– mondta a vállalkozó. Hangsúlyozta, Románia sok területen, élelmiszerből is importra szorul, ezért a korlátozás elhibázott lépés. Eddig folyamatosan dolgoztak, bár a határon nagyon sok időt elveszítettek, ám 14 napos karantén mellett ez már nem kivitelezhető.
„A külföldről hazaérkező romániai gépkocsivezetőket kötelezik a 14 napos karanténra, az ilyen módon kiesőket nem tudjuk pótolni, hiszen a nyugati országok már korábban is elszívták a munkaerőt a hazai szállítmányozásból” – szögezte le megkeresésünkre Bodó Csaba. A fuvarozásban érdekelt vállalkozó attól tartott, hogy a közeljövőben kénytelen lesz bezárni a céget, és a 68 alkalmazottja az utcára kerül.
– részletezte a cégvezető. Hozzátette, ezzel a nyugati országok fuvarozócégeit „hozza helyzetbe” a román állam, hiszen az ő sofőrjeik jöhetnek-mehetnek, nem kerülnek elkülönítésbe.
„Ha a hazai vállalkozásokat ellehetetlenítik, az állam adóbevételtől esik el, másrészt a külföldiek drágábban vállalják a szállítást, ez minden területen kihat az árakra” – hangsúlyozta Bodó Csaba, aki arra is kitért, hogy nagyon körülményes megvalósítani, hogy a munkaadó biztosítson a járművezetőknek szállást a 14 napos elkülönítés alatt. Már egyeztetett szállásadókkal, ám ők sem tudják, miként adhatnak ki szobákat, mikor rendelettel felfüggesztették a tevékenységüket. További bonyodalmakat okoz, hogy a napi háromszori étkezést is biztosítani kellene.
A lapunk által megkeresett vállalkozók ugyanakkor arra is ráirányították figyelmünket, hogy Magyarországon is bevezették ezt a korlátozást, de néhány órán belül könnyítéseket léptettek életbe. Miután ugyanis kiderült, hogy teljesen ellehetetleníti a fuvarozást, az operatív törzs áttekintette, hogyan állhatnak munkába ismételten a fuvarozást végző sofőrök, hogy az áruszállítás folyamatos legyen. Így a hatósági házi karanténba utalt, de több nap után a fertőzés jeleit nem mutató járművezető bizonyos feltételekkel újra munkába állhat. A magyarországi operatív törzs rendelete értelmében, a 14 napos lakhelyi elkülönítés lejárta előtt is visszamehetnek dolgozni, ha a gépkocsivezető a „biztonságos vezetésre képes állapotban lévőnek tartja magát, nem tapasztalja magán a betegség tüneteit, és ezt munkáltatója is így ítéli meg”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás