
Fotó: Kristó Róbert
Mégsem kell a távhő nagyarányú drágulásától tartani január elsejétől, az Európai Bizottság ugyanis beleegyezett, hogy a városi távhőszolgáltatók és a hőerőművek esetében ne liberalizálják jövő év elejétől a földgáz árát – jelentette be a szerdai kormányülést követően Răzvan Nicolescu energiaügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
2014. november 26., 16:532014. november 26., 16:53
Mint rámutatott: már megkapták a bizottság írásos jóváhagyását, így jövő héten a kabinet sürgősségi rendeletet fogad el a liberalizálás ütemtervének módosítása érdekében. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor arról beszélt, hogy a távhő alapos drágulásáról szóló értesülés inkább „politikai alapon elindított pletyka” volt, a lehetőség ugyanis nem merült fel komolyabban.
„Január elsejétől a földgáz ára sem a háztartási fogyasztók, sem a távhőszolgáltatók számára nem emelkedik” – szögezte le a kormányfő, aki egyúttal felszólította a minisztereket arra, hogy nyilvánosan és azonnal tisztázzák a „hasonló jellegű pletykákat”.
Ehhez képest Iulian Iancu, a képviselőház ipari bizottságának vezetője a testület hétfői ülésén úgy nyilatkozott: amennyiben a kormány nem intézkedik sürgősségi rendelettel az ügyben, januártól drágulni fog a távhő azon fogyasztók számára, akik nem rendelkeznek saját hőközponttal.
Iancu emlékeztetett: erre korábban az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) is felhívta a kormány figyelmét. A bizottság vezetője rámutatott: amennyiben a kabinet nem lép az ügyben, jövő évtől eltérő státusza lesz a saját hőközponttal rendelkező fogyasztóknak és a városi szolgáltatótól függő lakosoknak.
„Mivel január elsejétől liberalizálják a földgáz árát az ipari fogyasztók számára, a jelenlegi állás szerint a városi szolgáltatóknak, illetve hőerőműveknek is szabadpiaci áron kellene megvásárolniuk az energiaforrást. A szabadpiaci ár szerint körülbelül 89–90 lejbe kerül egy megawatt óra, míg a szabályozott érték alapján pedig ugyanezen mennyiségért 51–52 lejt kell fizetni az elfogyasztott gáz után – ez utóbbi vonatkozik a háztartási fogyasztókra is” – magyarázta Iulian Iancu.
Mint rámutatott: annak érdekében, hogy a 40 százalékos árkülönbséggel ne a fogyasztókat terheljék, a sürgősségi rendeletben pontosítani kell a szolgáltatókra, valamint a tőlük függő lakosokra vonatkozó liberalizációs előírásokat.
Az ANRE még vasárnap kiadott közleményében hívta fel arra a figyelmet, hogy egyes háztartási fogyasztók a távhő akár 40 százalékos drágulására is számíthatnak január elsejétől. A hatóság és több mangánszolgáltató felszólította a kormány hatáskörébe tartozó, a Răzvan Nicolescu által vezetett energiaügyekért felelős főosztályt, hogy sürgősségi rendelet révén a hőerőműveket és távhőszolgáltatókat helyezze át a földgázt szabályozott áron vásárló fogyasztók kategóriájába, így elkerülhető lesz, hogy egyszerre hatalmas teher nehezedjen a lakosság egy részére.
Az energiaügyekért felelős főosztály hétfőn közleményben jelezte, hogy megvizsgálja a gázpiaci árakat felügyelő ANRE részéről érkezett kérést, ugyanakkor további, a liberalizálás ütemtervének módosítását indokoló számadatokra van szükséges a hatóságtól. A kormányzati illetékesek rámutattak: a szabadpiaci naptár részleges vagy teljes felfüggesztéséhez mindenképpen szükség lesz az Európai Bizottság beleegyezésére.
Răzvan Nicolescu egyébként szeptemberben jelentette be, hogy a kabinet meghatározatlan időre felfüggesztené a gáz árának liberalizációs ütemtervét, amit legalább két és fél évvel kitolna a jelenleg hatályos tervhez képest. „Aggodalomra ad okot, hogy a lakosság egyre nehezebben tud fizetni az elhasznált energiaforrásért, ezért ideje intézkedéseket hozni az ügyben. Az elmúlt két év során fokozatosan csökkent az átlagbér, a földgáz pedig eközben 16 százalékkal drágult” – hangsúlyozta akkor a tárca nélküli miniszter. Az Európai Bizottság egyelőre nem hozott döntést ebben az ügyben.
Mint ismeretes, a román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a hazai kitermelésű gáz árát. Erre azért van szükség, hogy az energiaforrások értéke fokozatosan emelkedjen az uniós szintre. Az új tervek szerint ezt a határidőt 2021. július elsejéig tolják ki. A liberalizációs naptár szerint a földgáz árát negyedévente kell emelni.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!