
2012. szeptember 13., 08:252012. szeptember 13., 08:25
A taláros testület egyben elutasította a fiskális paktum ratifikációjának ideiglenes megtiltását indítványozó kérelmeket, valamint azt a kérelmet is, hogy tiltsa meg Németország csatlakozását az ESM-hez addig, ameddig az Európai Központi Bank vissza nem vonja új kötvényvásárlási programját.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ESM-ről szóló kormányközi szerződést Németországon kívül az euróövezet valamennyi tagállama ratifikálta. Az övezet válságba jutott tagjainak támogatására szolgáló rendszer beindításához feltétlenül szükséges Németország részvétele. Az 500 milliárd eurót megmozgatni képes rendszerhez Berlin 168 milliárd euró értékű garanciavállalással és 22 milliárd euró közvetlen befizetéssel járul hozzá.
A német kormány üdvözölte a karlsruhei határozatot. Guido Westerwelle külügyminiszter szerint az alkotmánybíróság „okos és európai szellemiségű döntést hozott”. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) is megelégedéssel fogadta a határozatot. Frank-Walter Steinmeier, az SPD parlamenti frakcióvezetője kiemelte: az alkotmánybíróság „parlamentbarát” döntést hozott, amely „erősítheti a parlamentáris demokrácia iránti bizalmat”.
Alig született meg a német taláros testület döntése, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke be is jelentette, október 8-ára hívná össze az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer – „stabilitási mechanizmus”, ESM – kormányzó tanácsának alakuló ülését.
Juncker nyugtázta a karlsruhei döntést, és közölte, hogy annak nyomán az ESM-ről szóló szerződés érvénybe fog lépni. Így az október 8-i luxembourgi Eurogroup-üléshez kapcsolódóan meg is alakulhat az ESM kormányzó tanácsa. „A két szerződés fontos lépést jelent az euróövezeten belüli pénzügyi és gazdasági integráció, az erősebb kormányzás felé” – hangsúlyozta az Eurogroup elnöki tisztjét is ellátó luxemburgi kormányfő.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.