Online fi zetés. Egyre többen választják ezt az opciót a készpénzzel való babrálás helyett
Fotó: Pinti Attila
A futárszolgálatok, illetve azok a cégek voltak a koronavírus-világjárvány miatt kihirdetett szükségállapot, vagyis a majdnem teljes leállás nagy nyertesei a magánszektorban, amelyek gyorsan reagáltak, és át tudtak váltani az online kereskedelemre. Szakértők szerint pedig a megváltozott vásárlási, fizetési szokások velünk maradnak a járvány után is.
2020. május 27., 15:002020. május 27., 15:00
2020. május 27., 15:122020. május 27., 15:12
Felértékelődött a házhoz szállítás az elmúlt több mint két hónapban, amióta Romániába is begyűrűzött a koronavírus-járvány. A szükségállapotban élelmiszert is árusító üzleteken és a patikákon kívül ugyanis minden bolt kénytelen volt ideiglenesen lehúzni a redőnyt, a polgárokat is kvázi szobafogságra ítélték a hatóságok, és a mostani veszélyhelyzetben is számos üzlet tart még zárva, ami miatt az emberek jó része online szerzi be a vágyott termékeket. Akár élelmiszert is, nemcsak azokat a termékeket, amelyeket amúgy nem tudna beszerezni. Sokan gondolják ugyanis biztonságosabbnak a küszöbről, sokszor a futárral való érintkezés nélkül és online fizetéssel, tehát a készpénz elkerülésével megoldható bevásárlást, mint kimenni a napról napra zsúfoltabb boltokba, piacokra.
A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ők mindenképp a válság nyertesei. Nem biztos ugyan, hogy sikerült teljesíteni a más évek hasonló időszakaiban elért vagy idénre prognosztizált üzleti forgalmat, jövedelmet, de legalább nem állt raktáron az áru, forgott a pénz.
A házhoz szállítás népszerűségének megugrásából természetesen nagy szeletet hasítottak ki magunknak a futárszolgálatok is. „Ebben az időszakban megnőtt a kiszállított küldemények száma. A boltok bezárása és a kijárási korlátozások miatt sokkal többen döntöttek az online rendelés mellett. Ez a trend észrevehető az élelmiszerek esetében is, legyen szó száraz ételről vagy kontrollált hőmérsékletű termékekről” – osztották meg az elmúlt periódus tapasztalatait a Wall-street.ro román gazdasági portállal a legnagyobb romániai futárszolgálat, a Román Postát is maga mögé utasító Fan Courier képviselői. Mint hangsúlyozták, előnyükre szolgált az is, hogy – főként a szükségállapot idején – kevesen autóztak, gyér volt a forgalom, így lényegesen hamarabb célba tudtak érni a küldemények. Elmondásuk szerint ugyanakkor
– tény, hogy a legtöbb webáruház ki is hangsúlyozza rendeléskor, hogy ebben az időszakban nem ajánlják a készpénzes fizetést.
A futárszolgálat illetékesei egyúttal azt is kiemelték, hogy a veszélyhelyzet lejárta után is sokan lesznek, akik az online rendelést fogják választani az offline shoppingolás helyett, mivel volt alkalmuk meggyőződni arról, hogy ezek a tranzakciók számos előnnyel járnak, ráadásul biztonságosabbak is. Ugyan a cikk nem említi, de bizonyára sokak által ismert tény, hogy például sokkal egyszerűbb visszaváltani egy terméket, ami nem megfelelő minőségű, vagy nem éppen az, amit szerettünk volna.
A Revolut fintech cég friss, a március 15. – május 15. közötti szükségállapot idején tanúsított vásárlási szokásokat górcső alá vevő elemzésből ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy milyen termékekre fordította a legnagyobb összegeket a romániai lakosság. Legalábbis azok, akik rendelkeznek Revolut-kártyával, tehát főként a nagyvárosok fiatal lakosai. (Amint arról korábban beszámoltunk, a Revolut-kártyák használói főként városi lakosok, akiknek számottevő hányada Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron vagy Jászvásáron él, átlagéletkoruk pedig 34 év.)
Ezzel is magyarázható, hogy a vizsgált időszakban az élelmiszerekre elköltött összegek az előző kéthavi adathoz képest ugyan 25 százalékkal 20,7 millió euróra nőttek, de a tranzakciók száma 11 százalékkal visszaesett, tehát az emberek inkább tartalékoltak.
Fotó: Haáz Vince
Nagyon sokan rendeltek amúgy házhoz készételeket, a hasonló szolgáltatásokat kínáló futárszolgálatok soha nem látott népszerűségnek örvendtek, a szükségállapot idején 53 százalékkal megnőtt a tranzakciók száma, az ezekért fizetett összegek pedig 71 százalékkal bővültek, miután nagyon sokan az egész családnak haza rendelték az ebédet vagy éppen a vacsorát.
Hogy a plázák élelmiszert nem árusító boltjaira lakat került, egyáltalán nem jelentette ugyanakkor azt, hogy a romániai lakosság ne vásárolt volna például ruházati cikkeket. Ám
Erre a termékskálára például a revolutosok 1,2 millió eurót fordítottak a vizsgált időszakban, átlagosan pedig 204 százalékkal nőtt a megrendelések száma, azok értéke pedig 213 százalékkal volt magasabb.
A Zara online forgalma például a szükségállapot idején 1263 százalékkal nőtt meg, az így elköltött összegek pedig 1077 százalékkal voltak magasabbak az előző kéthavi internetes eladásokhoz viszonyítva. A második legnépszerűbb a Reserved volt a tranzakciók 94 százalékos, illetve az online bevételek 210 százalékos gyarapodásával. A ruházati termékek kizárólag netes értékesítésére szakosodott About You forgalma is 83 százalékkal nőtt, majd a H&M következett 42 százalékos bővüléssel.
ami összegben 289 százalékos növekedést jelent, miközben a tranzakciók száma 205 százalékkal emelkedett. Ebben a kategóriában a Notino és a Sin-Say volt a legnépszerűbb webes forrás.
Ha már nem mozdulhattak ki otthonról, sokan a lakás szépítésére kezdték fordítani megmaradt idejüket, lakberendezési cikkekre több mint 3,3 millió eurót költöttek a revolutosok, ami 168 százalékos gyarapodást jelent. Sok pénz ment el IT-cikkekre is, az online kapcsolattartás miatt sokan döntöttek ugyanis régi eszközeik lecserélése vagy új eszközök beszerzése mellett. Ebben a kategóriában a PC Garage és a Cel.ro volt a legnépszerűbb, átlagosan 345 százalékkal bonyolítottak több tranzakciót, bevételeik pedig átlagosan 390 százalékkal emelkedtek.
Amint a Revolut korábbi felmérésből is kiderült,
a két hónap alatt a fintech cég kártyájával rendelkezők 17 millió eurót fordítottak erre a célra, ami 74 százalékkal több tranzakciót és 81 százalékkal magasabb kiadást jelent. Az online játékok voltak a szegmens sztárjai, a legnagyobb nyertes pedig az Activision Blizzard.
Az adakozási kedv is nőtt a friss elemzés szerint: a szükségállapot idején a revolutosok 123 százalékkal több közvetlen felajánlást tettek valamely számukra szimpatikus ügynek vagy szervezetnek, ezek összege pedig 220 százalékkal volt magasabb a korábban tapasztaltnál.
Milliárdos veszteségek a plázákban
Nagy érvágás volt a modern kiskereskedelem számára, hogy március második felében bezártak a plázák Romániában, és attól, hogy a szükségállapotot váltó veszélyhelyzetben megnyithattak azok az üzlethelyiségek, amelyeknek van kijáratuk az utcára, még nem áll jobban az ágazat szénája. Hiszen a többi kereskedelmi egység közül csak a szépségszalonok nyithattak ki május 15-étől, a többieken lehúzva maradt a redőny. „Egy olyan forgatókönyv szerint, hogy még két hónapig zárva maradnak a plázák, ahogyan jelen pillanatban nagyon valószínűnek tűnik, már ha nem lesz több belőle, az Országos Statisztikai Intézet (INS) és az Eurostat által nyilvánosságra hozott adatsorok alapján úgy becsüljük, hogy ennek az időszaknak a veszteségei 4–5 milliárd euró között alakulnak majd abszolút értékben. Ami a 2019-es kiskereskedelmi forgalom nagyjából 10 százalékát jelenti, és ebben benne van minden, az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű termékek, az online és az offline is” – prognosztizálta a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portálnak nyilatkozva Simina Niculiţă, a Colliers International Románia befektetéskezelő kiskereskedelemre szakosodott ágának vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!