Meglesz a böjtje az osztogatásnak

Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért a kormány, amennyiben a parlamenti szakbizottságok által elfogadott formában szavazza meg hétfőn a plénum is a tanárok és az egészségügyben dolgozók béremelését célzó módosításokat. Erről Cristian Borc miniszterelnök-helyettes beszélt kedd este, megjegyezve, a szociáldemokraták (PSD) és az RMDSZ által támogatott jogszabályban nem jelölték meg, hogy miből kívánják finanszírozni a megemelt fizetéseket. Pedig – mint Anca Dragu pénzügyminiszter is rámutatott – amennyiben nem faragnak le más kiadásokból, akkor a módosítások hatálybalépése nyomán a költségvetés hiánya meghaladhatja a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Dragu is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a törvényi előírások értelmében mindig meg kell jelölni a finanszírozási forrásokat.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, kedden a szakbizottságok többek között arról döntöttek, hogy december elsejétől 25 százalékkal emelkedik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), valamint a megyei biztosítók, illetve 15 százalékkal a szociális ellátórendszer alkalmazottainak bruttó bére. Megszavazták azt is, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók pluszjuttatását ne a 2009-es, hanem az idei alapbérre számolják rá – ez volt a hetek óta tiltakozó akciót folytató, hétfőn általános sztrájkot hirdető Sanitas egyik fő követelése. A honatyák nemcsak az egészségügyre gondoltak, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet kérése nyomán ugyanis elfogadtak egy kiegészítést, amely alapján 2017. január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedik az oktatási rendszerben dolgozók – a pedagógusok és a kisegítő személyzet – bére, azonban még nem világos, hogy az egyes kategóriák esetében mi alapján, illetve mekkora mértékben hajtják végre az intézkedést.

Johannis: mérlegelni kellett volna

Klaus Johannis államfő sem nézi jó szemmel a képviselőház bizottságai által elfogadott béremeléseket: mint szerdán újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, az ilyen témákat kellőképpen mérlegelni kellene, nem pedig a választások előtti utolsó két méteren gyorsan elintézni. „Nehéz azt mondani, hogy egyet lehet érteni ezekkel a nem is az utolsó száz, hanem a választások előtti utolsó két méteren elfogadott fizetésemelésekkel. Számomra úgy tűnik, hogy a parlament a kampánypopulizmus területére ért, ahová nem szabadott volna eljutnia” – fogalmazott az államelnök. Hozzátette: megérti azokat az embereket, akik fizetésemelést kérnek, de ezeket a fontos döntéseket szerinte mérlegelni kellene.

Nem tudni, kihirdeti-e

„Nem mondhatjuk, hogy egyik vagy másik félnek nincs igaza, éppen ezért szükséges ezeket a dolgokat megfelelően mérlegelni, megfelelően végiggondolni. Ezért is rukkoltam elő nem is olyan rég azzal a javaslattal, hogy ezekben az utolsó napokban a parlament ne tárgyaljon le gyorsan olyan dolgokat, amiket nyugodtan végig kellene beszélni” – mutatott rá Johannis.
Arra a kérdésre, mekkora esélye van annak, hogy kihirdesse ezt a jogszabályt, az államelnök azt mondta, megvárja, milyen formában fogadja el azt a parlament, és azután mérlegel.

Az RMDSZ még nem tudja, hogyan szavaz

Az RMDSZ képviselőházi frakciója nem helyezkedett még egységes álláspontra annak kapcsán, hogyan fognak hétfőn szavazni. Márton Árpád frakcióvezető-helyettes viszont a Krónika megkeresésére kampányjellegűnek, népszerűséghajhásznak nevezte a kezdeményezést, akárcsak a 102 illeték és adó eltörlését. A kialakult helyzet a székelyföldi politikust is a 2008-as hasonló forgatókönyvre emlékezteti, amikor a szociáldemokrata Ecaterina Andronescu javasolta a tanárok 50 százalékos béremelését, majd miniszterként ugyancsak ő függesztette fel a törvény alkalmazását. Vagy arra, amikor a Szociálliberális Unió – hogy betartsa a fizetésemelésre vonatkozó választási ígéreteit – kénytelen volt bevezetni az úgynevezett oszlopadót, és növelni az üzemanyag jövedéki adóját.

Az RMDSZ-frakcióban pedig a háromszéki képviselő szerint még nem született döntés arról, miként szavaznak, mert két napja próbálnak hozzájutni a bizottsági jelentéshez, de eddig nem jártak sikerrel. Azért is szerették volna látni a jelentést, mert a szövetség is javasolta az önkormányzati dolgozók többi kategóriához képest nagyon alacsony fizetésének a megemelését, és nem tudják, ez a javaslat bekerült-e. „Látnunk kell, hogy mit gereblyéztek össze a jelentésben. Ha valós igényeknek megfelelő, finanszírozható béremelést javasolnak, valószínű, megszavazzuk, ám ha a valóságtól teljesen elrugaszkodott, akkor tartózkodni fogunk” – összegezte a politikus.

Az RMDSZ egységes bértörvény elfogadását szorgalmazza inkább, amit észszerű rendszerben kellene kidolgozni, annak függvényében, hogy mennyit bír el a költségvetés. „A Dragnea-féle mesedélutánokat megszoktuk. Ő mond olyanokat, hogy levágjuk az illetéket, növeljük a béreket, és mégis kisebb lesz a deficit” – részletezte Márton Árpád. A politikus különben kevés esélyt lát arra, hogy ezek a javaslatok törvényerőre emelkedjenek, hiszen az államelnök kezében több eszköz is van, hogy ezeket meggátolja, másrészt azt sem tartja kizártnak, hogy majd a választások utáni kormány megtorpedózza ezeket.

BNR: Románia visszatérhet 2008-ba

„A tanárok és orvosok fizetésemelése miatt Románia visszatérhet 2008-ba, amikor a parlament egy kézzel adott, hogy aztán kettővel vegyen vissza” – jelentette ki szerdán Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöki tanácsadója, akit az RFI kérdezett arról, honnan veszik el a pénzt a béremeléshez. „Hogyan, mi lehet ennek a dilemmának a vége? A parlament azt állítja, hogy meg kell emelnie az orvosok és a tanárok fizetését. A kormány közben azt kérdi, honnan lesz pénz. A mi következtetésünk a következő: lehet, hogy legalább ebből a kalamajkából tanulunk valamit, mert egy parlament mandátuma négy év, négy évre szóló programot kell kidolgoznia, s az első perctől harcolnia kell, hogy ez a program ne csak a politikai akaratra adjon választ, hanem a gazdasági törvényekre is, mert ellenkező esetben odajutunk, mint 2008-ban, hogy egy kézzel adunk, hogy aztán kettővel vegyünk vissza” – értékelt a jegybanki szakértő.

Hozzátette: aki elgondolkodik azon, hogy a béremelések nyomán mi várható, annak – akárcsak a kormánynak – óhatatlanul is a költségvetési hiány, az Európai Unió által büntetett túlzott deficit jut az eszébe. Ám – tette hozzá – sokan nem értik, hogyan működik a gazdaság. „Olyan parlamenti felszólalásokat hallottam a héten, amelyeknek semmi közük nincs a gazdasági törvényszerűségekhez” – fogalmazott Vasilescu, aki szerint az egyensúlyteremtés lehetősége a kormány kezében van, mivel ha a költségvetés annyi, amennyi, és egyes kiadások nőnek, akkor a beruházásoktól kell elvonnia. Ez előfordulhat, ha tiszteletben tartják a parlament mostani döntését” – vallja Mugur Isărescu tanácsadója.

A kampány már csak ilyen

Jellemző a választások előtti időszakra, hogy a pártok próbálnak jóléti intézkedéseket javasolni, elfogadtatni – szögezte le megkeresésünkre Pajzos Csaba nagyváradi közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) közgazdaságtudományi karának dékánja kifejtette, ebben az időszakban egyik párt sem vállalja be, hogy ellenkezzen a béremelésre vonatkozó felvetésekkel. „Hiába a szakértői kormány visszahúzóereje, ha a parlament felülírhatja a döntéseit. Ezt bizonyítja a 102 adó és illeték eltörlésére vonatkozó döntés és a bérkiegészítésről szóló javaslat is” – részletezte.

Rámutatott: az egészségügyben és az oktatásban sok a munkavállaló, akik a választások idején emlékezni fognak a röviddel azelőtt meghozott jóléti intézkedésekre, sokkal inkább, mint ha a választások után majd megszorításokra kerül sor, azt négy év alatt elfelejthetik. A szakértő úgy véli, a most elfogadottak mindenképpen rövid távú intézkedések lesznek, mert a választások után hatalomra kerülő kormány megpróbálja konszolidálni a helyzetet.

Mennyit von el a büdzséből?

Hogy pontosan mekkora hatása lesz a költségvetésre a tervezett béremeléseknek, a jogszabályba foglalt számítások híján egyelőre senki nem tudja pontosan megmondani. Rovana Plumb szociáldemokrata párti képviselő, volt munkaügyi miniszter például úgy számol, hogy 4 milliárd lejről, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról lehet szó. Dacian Cioloș miniszterelnök ellenben azt mondja, hogy a parlament által az elmúlt hónapokban elfogadott kampányajándékok 9 milliárd lejjel károsítják meg a büdzsét, amelyi meghaladja a GDP 1 százalékát. A kormányfő az Adevărulnak adott interjúban hangsúlyozta, ilyen körülmények között nőni fog a költségvetési hiány, ami „katasztrofális” lesz, vagy pedig a beruházásokra kiutalt alapokból kell lefaragni.