
Külön szimbólummal látják el a háromszéki helyi termékeket, miután egy felmérés szerint igény mutatkozik erre. A kutatást kezdeményező alapítvány ugyanakkor népszerűsítő kampányt is tervez.
2017. február 14., 15:092017. február 14., 15:09
2017. február 14., 16:132017. február 14., 16:13
A bizalomtól függ, hogy a vásárlók a helyi terméket részesítik-e előnyben – erre a következtetésre jutott a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) a helyi vásárlási szokásokat vizsgáló elemzése során. Amint arról már korábban írtunk, a HKA felkérésére az elmúlt év végén a a Sapientia EMTE csíkszeredai karának szociológusai végeztek előzetes felmérést.
Bereczki Kinga, az alapítvány ügyvezetője hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, a teljes tanulmányt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de annak adatait felhasználják a hamarosan induló, a háromszéki termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő kampányukban. A tanulmány legfontosabb tanulsága: bizalom kérdése, hogy a vásárló a helyi terméket előnyben részesíti-e vagy sem a többi termékkel szemben, mint ahogy az is, hogy a termelő jó minőségű terméket kínál a vásárlónak vagy sem.
A HKA a helyi termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő kampányt tervez, hogy ezekre felhívja a figyelmet, rámutasson a változatosságukra, valamint arra, hogy milyen hatással vannak a helyi gazdaságra. Az alapítvány a elyi termékek és szolgáltatások megkülönböztetésére, jelölésére két – egy piros és egy kék – háromszéki termék, illetve háromszéki szolgáltatás szimbólumot vezet be, és ösztönzi ezek használatát a termékek, az üzletek és cégek esetében egyaránt. A kutatásból ugyanis az derül ki, hogy az embereknek erre igényük van, mert így könnyebben tudják azonosítani az üzletek polcain a helyi termékeket vagy a településen belül a helyi üzleteket. A kezdeményezők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a szimbólum nem minősít, hanem azonosít, és megkülönböztet, nem egy újabb védjegyet próbálnak bevezetni, hanem megjelölik a helyi, vagyis háromszéki termékeket.
Mivel a kutatásból az is kiderült, hogy a vásárlók általában kizárólag élelmiszeripari termékre gondolnak, amikor helyi termék kerül szóba, ezért a kampányban arra is hangsúlyt fektetnek, hogy bemutassák a helyi termékek változatosságát. Készítenek egy termék-szolgáltatás katalógust, és indítanak egy honlapot, ahol rendszerezik az információkat. Éppen ezért arra kérik a vállalkozókat, hogy töltsenek ki egy adatlapot, és küldjék be az alapítványhoz, hogy bekerüljenek az adatbázisba.
Másrészt összeállítottak egy kritériumrendszert, ami szerint egy cég akkor minősül helyinek, ha a következő feltételek egyszerre teljesülnek: helyi tulajdonosa van, helyben bejegyzett, helyi munkaerőt foglalkoztat, helyi piacon is értékesít, van közösségi szerepvállalása. A helyi terméket úgy határozták meg, hogy részben vagy teljesen helyi alapanyagból készül. Bereczki Kinga elmondta, a kommunikációs kampány márciusban kezdődik, októberig tart, ez idő alatt az alapítvány munkacsoportja folyamatosan gyűjti az adatokat, ezek feldolgozását, és megjelentetését jövő évre tervezik.
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!