Fotó: Jakab Mónika
Február elsejétől jöhetnek az energiaszámlák kompenzálására és az árplafonra vonatkozó új szabályok a bukaresti kormány által kedden kora este elfogadott módosítások értelmében. Így ezeknek várhatóan nem lesz visszamenőleges hatályuk, a januári számlákat – a novemberiekhez és a decemberiekhez hasonlóan – a november elseje óta hatályos szabályok mentén fogják kiállítani.
2022. január 25., 18:232022. január 25., 18:23
2022. január 25., 18:262022. január 25., 18:26
A bukaresti kormány elfogadta keddi ülésén az energiaárak kompenzálásáról és az árplafonról szóló előírások módosítását. A kabinet elé terjesztett javaslat értelmében
Így azoknak a lakossági fogyasztóknak, akik 500 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használnak el, 68 banit kell fizetniük kilowattóránként, és azok sem fizetnek majd 80 baninál többet, akiknek a fogyasztása meghaladja az 500 kilowattórát.
Nicolae Ciucă a kormányülés első, sajtónyilvános felében ugyanakkor jelezte, hogy a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagy energiafogyasztó vállalatok is részesülnek árkedvezményben, esetükben 1 lej/kilowattórás árplafont alkalmaznak a februári, illetve a márciusi fogyasztásra.
A kormányülés amúgy csaknem másfél óra késéssel, 16 óra helyett 17.30 előtt néhány perccel kezdődött el, miután koalíciós csörte alakult ki a két nagyobbik kormánypárt vezetői között. Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a délutáni órákban, miután tárgyalt a témában Florin Cîţuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, egy szűkszavú sajtónyilatkozatban azt mondta, le is kerül a rendelet a kormányülés napirendjéről. Cîţu később határozottan állította, hogy a Ciucă-kabinet még a nap folyamán rábólint a módosításokra.
Koalíciós csörte késlelteti az energiaárak kompenzálásáról és az árplafonról szóló előírások módosítását.
Az energiaárak szabályozásának újbóli bevezetése az uniós irányelvek megszegését jelentené, amiért az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárás beindítása nélkül is elmarasztaló ítéletet hozna Románia ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță.
Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár szerdán közzétett adataiból.
Némileg csökkenhet egyes fogyasztók gázszámlája, miután az Országos Energiár-szabályozó Hatóság (ANRE) jóváhagyta a földgázszolgáltatásra vonatkozó új szabályozott tarifákat, amelyek 2026. július 1-jétől lépnek hatályba.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!