
Fotó: Pixabay
Koalíciós csörte késlelteti az energiaárak kompenzálásáról és az árplafonról szóló előírások módosítását.
2022. január 25., 15:362022. január 25., 15:36
2022. január 25., 15:382022. január 25., 15:38
Bár úgy volt, hogy a bukaresti kormány keddi ülésén el is fogadja az új intézkedéscsomagot, amelynek február elsejétől kellene hatályba lépnie, erre végül nem került sor.
A döntés elhalasztását Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be szűkszavú nyilatkozatban a délutáni órákban, miután tárgyalt a témában Florin Cîţuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével. A nagyobbik kormánypárt elnöke azt mondta, nem akar nyilatkozni, és arra kérte a sajtó képviselőit, hogy kérdezzék inkább Nicoale Ciucă kormányfőt. Annyi viszont megjegyzett, hogy szerdán születhet döntés a témában.
Néhány órával korábban Florin Cîţu úgy nyilatkozott, értelmetlen lenne áprilistól ismét szabályozni az energiapiacot, szerinte az energiapiac áprilistól esedékes újbóli szabályozására vonatkozó javaslat kezdeményezői „nem gondolták jól át” ezt a megoldást, hiszen a nyári hónapokban csökken az energiafogyasztás, értelmetlen lenne bevezetni az intézkedést.
– jelentette ki. Hozzátette, eredetileg a liberálisok kezdeményezték az energiapiac újbóli szabályozását, de csak a téli hónapok idejére. Mivel azonban az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elutasította az ötletet, letettek a kezdeményezésről, és más intézkedéseket javasoltak az energiaszámlák csökkentésére. „Nem verseny ez, hogy ki tesz többet a lakosságért. A cél az, hogy a legjobb megoldásokat találjuk meg a koalícióban” – hangoztatta a politikus.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint értelmetlen lenne áprilistól ismét szabályozni az energiapiacot.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!