2009. november 09., 08:452009. november 09., 08:45
Már csak az Erste Banknak kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós kölcsön folyósításáról szóló hitelszerződést, és elkezdődhetnek a Brassó melletti Vidombákon a nemzetközi repülőtér építési munkálatai – tájékoztatta a Krónikát a hét végén Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke.
A Kovács szerint két éven belül létrejövő beruházást egyébként a szakemberek szinte elengedhetetlennek tartják a Székelyföld gazdasági fellendüléséhez, hiszen Vidombák Kovászna megye szinte bármelyik pontjáról egy óra alatt megközelíthető, s a legtöbb Hargita megyei településhez is közelebb esik, mint a nemzetközi repülőtérel már rendelkező Marosvásárhely. Csíkszeredától például alig száz kilométerre fekszik, míg a hargitai megyeszékhelytől a Maros megyei vidrátszegi légikikötőig közel 150 kilométer a távolság.
A bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének szánt légikikötő fontosságát egyébként a két székely megye vezetői már évekkel ezelőtt felismerték: a 2007-ben létrehozott Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságba is beszálltak alapítóként az építési munkálatokat végző kanadai Intelcan cégcsoport, Vidombák, valamint Brassó megyei és városi közgyűlése mellett. Ez a részvénytársaság foglalkozott a projekt előkészítésével, majd megbízta az 1978 óta reptereket építő Intelcant annak kivitelezésével.
Kovács Attila Brassó megyei önkormányzati alelnök lapunknak elmondta, a múlt héten a megyei közgyűlés vezetői Bécsben tárgyaltak az Erste Bank technikai és gazdasági vezetőivel, akik rábólintottak a reptér finanszírozásához szükséges kölcsönre. Így már csak a pénzintézet legfelső vezetőségének kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós hitel folyósítását, s kezdődhet az építkezés.
Kovács arra is kitért, hogy az Intelcan 7 millió euró készpénzzel száll be az építkezésbe. Ugyanakkor – tette hozzá – Brassó megye önkormányzata 14 millió eurós kölcsönt vett fel a Román Kereskedelmi Banktól, hogy a repülőtér építésében az önrészt fedezni tudja, ebből 1,5 millió euró még az idén lehívható. A vidombáki légikikötő építésével járó költségeket a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozói valamivel több mint 100 millió euróra becsülik.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a reptér összesen 270 hektáros területre épül, a földterület már hosszas huzavonát követően a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól, illetve az IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok a tervek szerint tízezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, a bebiztosított felszállópálya 2,6 kilométer hosszú lesz. Ugyanakkor építenek irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket.
A tervek szerint óránként 400, míg évente kétmillió utas fordul majd meg a vidombáki légikikötőben, és óránként 6 ezer tonna árut fognak mozgatni. A kanadai Intelcan képviselői vállalták, hogy az általában 30 hónapos építkezést rendkívül feszes ütemben, 18 hónap alatt elvégzik.
A munkálatokat az is sürgeti, hogy legtöbb négy és fél év múlva működnie kell a repülőtérnek, mivel ellenkező esetben az egyik földterület a megyei önkormányzat tulajdonából viszszaszáll az államéba. Erről a tavasszal döntött a parlament a demokrata-liberális képviselők javaslatára. Az év elején az Emil Boc vezette alakulat honatyái több ízben is megpróbálták meghiúsítani egy összesen 200 hektáros földterület átutalását az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás tulajdonából a megyei tanácséba.
A PDL-s politikusok telekpanamákat sejtettek az ügylet mögött. Egy olyan módosítás beiktatásával, miszerint amennyiben öt éven belül nem épül meg a vidombáki repülőtér, akkor a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül, a demokrata-liberálisok is belementek a tulajdonváltoztatásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok