2009. november 09., 08:452009. november 09., 08:45
Már csak az Erste Banknak kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós kölcsön folyósításáról szóló hitelszerződést, és elkezdődhetnek a Brassó melletti Vidombákon a nemzetközi repülőtér építési munkálatai – tájékoztatta a Krónikát a hét végén Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke.
A Kovács szerint két éven belül létrejövő beruházást egyébként a szakemberek szinte elengedhetetlennek tartják a Székelyföld gazdasági fellendüléséhez, hiszen Vidombák Kovászna megye szinte bármelyik pontjáról egy óra alatt megközelíthető, s a legtöbb Hargita megyei településhez is közelebb esik, mint a nemzetközi repülőtérel már rendelkező Marosvásárhely. Csíkszeredától például alig száz kilométerre fekszik, míg a hargitai megyeszékhelytől a Maros megyei vidrátszegi légikikötőig közel 150 kilométer a távolság.
A bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének szánt légikikötő fontosságát egyébként a két székely megye vezetői már évekkel ezelőtt felismerték: a 2007-ben létrehozott Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságba is beszálltak alapítóként az építési munkálatokat végző kanadai Intelcan cégcsoport, Vidombák, valamint Brassó megyei és városi közgyűlése mellett. Ez a részvénytársaság foglalkozott a projekt előkészítésével, majd megbízta az 1978 óta reptereket építő Intelcant annak kivitelezésével.
Kovács Attila Brassó megyei önkormányzati alelnök lapunknak elmondta, a múlt héten a megyei közgyűlés vezetői Bécsben tárgyaltak az Erste Bank technikai és gazdasági vezetőivel, akik rábólintottak a reptér finanszírozásához szükséges kölcsönre. Így már csak a pénzintézet legfelső vezetőségének kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós hitel folyósítását, s kezdődhet az építkezés.
Kovács arra is kitért, hogy az Intelcan 7 millió euró készpénzzel száll be az építkezésbe. Ugyanakkor – tette hozzá – Brassó megye önkormányzata 14 millió eurós kölcsönt vett fel a Román Kereskedelmi Banktól, hogy a repülőtér építésében az önrészt fedezni tudja, ebből 1,5 millió euró még az idén lehívható. A vidombáki légikikötő építésével járó költségeket a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozói valamivel több mint 100 millió euróra becsülik.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a reptér összesen 270 hektáros területre épül, a földterület már hosszas huzavonát követően a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól, illetve az IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok a tervek szerint tízezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, a bebiztosított felszállópálya 2,6 kilométer hosszú lesz. Ugyanakkor építenek irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket.
A tervek szerint óránként 400, míg évente kétmillió utas fordul majd meg a vidombáki légikikötőben, és óránként 6 ezer tonna árut fognak mozgatni. A kanadai Intelcan képviselői vállalták, hogy az általában 30 hónapos építkezést rendkívül feszes ütemben, 18 hónap alatt elvégzik.
A munkálatokat az is sürgeti, hogy legtöbb négy és fél év múlva működnie kell a repülőtérnek, mivel ellenkező esetben az egyik földterület a megyei önkormányzat tulajdonából viszszaszáll az államéba. Erről a tavasszal döntött a parlament a demokrata-liberális képviselők javaslatára. Az év elején az Emil Boc vezette alakulat honatyái több ízben is megpróbálták meghiúsítani egy összesen 200 hektáros földterület átutalását az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás tulajdonából a megyei tanácséba.
A PDL-s politikusok telekpanamákat sejtettek az ügylet mögött. Egy olyan módosítás beiktatásával, miszerint amennyiben öt éven belül nem épül meg a vidombáki repülőtér, akkor a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül, a demokrata-liberálisok is belementek a tulajdonváltoztatásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok