2009. november 09., 08:452009. november 09., 08:45
Már csak az Erste Banknak kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós kölcsön folyósításáról szóló hitelszerződést, és elkezdődhetnek a Brassó melletti Vidombákon a nemzetközi repülőtér építési munkálatai – tájékoztatta a Krónikát a hét végén Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke.
A Kovács szerint két éven belül létrejövő beruházást egyébként a szakemberek szinte elengedhetetlennek tartják a Székelyföld gazdasági fellendüléséhez, hiszen Vidombák Kovászna megye szinte bármelyik pontjáról egy óra alatt megközelíthető, s a legtöbb Hargita megyei településhez is közelebb esik, mint a nemzetközi repülőtérel már rendelkező Marosvásárhely. Csíkszeredától például alig száz kilométerre fekszik, míg a hargitai megyeszékhelytől a Maros megyei vidrátszegi légikikötőig közel 150 kilométer a távolság.
A bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének szánt légikikötő fontosságát egyébként a két székely megye vezetői már évekkel ezelőtt felismerték: a 2007-ben létrehozott Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságba is beszálltak alapítóként az építési munkálatokat végző kanadai Intelcan cégcsoport, Vidombák, valamint Brassó megyei és városi közgyűlése mellett. Ez a részvénytársaság foglalkozott a projekt előkészítésével, majd megbízta az 1978 óta reptereket építő Intelcant annak kivitelezésével.
Kovács Attila Brassó megyei önkormányzati alelnök lapunknak elmondta, a múlt héten a megyei közgyűlés vezetői Bécsben tárgyaltak az Erste Bank technikai és gazdasági vezetőivel, akik rábólintottak a reptér finanszírozásához szükséges kölcsönre. Így már csak a pénzintézet legfelső vezetőségének kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós hitel folyósítását, s kezdődhet az építkezés.
Kovács arra is kitért, hogy az Intelcan 7 millió euró készpénzzel száll be az építkezésbe. Ugyanakkor – tette hozzá – Brassó megye önkormányzata 14 millió eurós kölcsönt vett fel a Román Kereskedelmi Banktól, hogy a repülőtér építésében az önrészt fedezni tudja, ebből 1,5 millió euró még az idén lehívható. A vidombáki légikikötő építésével járó költségeket a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozói valamivel több mint 100 millió euróra becsülik.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a reptér összesen 270 hektáros területre épül, a földterület már hosszas huzavonát követően a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól, illetve az IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok a tervek szerint tízezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, a bebiztosított felszállópálya 2,6 kilométer hosszú lesz. Ugyanakkor építenek irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket.
A tervek szerint óránként 400, míg évente kétmillió utas fordul majd meg a vidombáki légikikötőben, és óránként 6 ezer tonna árut fognak mozgatni. A kanadai Intelcan képviselői vállalták, hogy az általában 30 hónapos építkezést rendkívül feszes ütemben, 18 hónap alatt elvégzik.
A munkálatokat az is sürgeti, hogy legtöbb négy és fél év múlva működnie kell a repülőtérnek, mivel ellenkező esetben az egyik földterület a megyei önkormányzat tulajdonából viszszaszáll az államéba. Erről a tavasszal döntött a parlament a demokrata-liberális képviselők javaslatára. Az év elején az Emil Boc vezette alakulat honatyái több ízben is megpróbálták meghiúsítani egy összesen 200 hektáros földterület átutalását az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás tulajdonából a megyei tanácséba.
A PDL-s politikusok telekpanamákat sejtettek az ügylet mögött. Egy olyan módosítás beiktatásával, miszerint amennyiben öt éven belül nem épül meg a vidombáki repülőtér, akkor a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül, a demokrata-liberálisok is belementek a tulajdonváltoztatásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok