Megengedőbb lenne a kormány a palagáz kitermelése kapcsán

„Mindez az energetikai függetlenség miatt lenne rendkívül fontos. Romániának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felszámolja az orosz importtól való függőségét, sőt energia-exportálóvá váljon a térségben” – fogalmazott a kormányfő, aki többek között az energetikai szektorról tárgyalt a brüsszeli csúcstalálkozón.

Mint mondta, Lengyelország, Litvánia és más, a palagáz tartalékok feltárását már megkezdő államok is támogatják a kitermelést ösztönző jogszabály megalkotását. Ponta szerint ez nem azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai egyik napról a másikra közös álláspontra jutnak, abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy – a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával – az új energiaforrások felhasználása előnyökkel járna.

Új befektetőkre van szükség az energiaszektorban

Ponta ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormány „kiegyensúlyozottabb politikát szeretne folytatni a megújuló energia-előállítók támogatásával kapcsolatban”, így mind a termelők, mind a lakosság számára csökkennének a költségek. „Mindenképpen folytatjuk a beruházásokat a megújuló energia terén, amelyet azonban kifizetődőbbé kell tennünk – a lehető legnagyobb nyereséget kell elérnünk minél kevesebb ráfordítással” – vélekedett a miniszterelnök.

Olcsóbb lehet júliustól az áram
Akár 10 százalékkal is csökkenhet az elektromos energia ára a fogyasztók számára július elsejétől, várhatóan akkor lép ugyanis hatályba a megújuló energia előállítására vonatkozó kormányrendelet – nyilatkozta csütörtökön Constantin Niţă tárca nélküli energetikai miniszter. Az illetékes rámutatott: a rendelet értelmében a kormány a következő három évben az eddiginél kevesebb támogatást, úgynevezett zöld bizonylatot ad az alternatív energiát előállító termelőknek. A támogatási rendszer alapján a megújuló energia-termelők a megtermelt megawatt után, illetve a felhasznált energiaforrástól függően meghatározott számú zöld bizonylatot kapnak az államtól. A törvény szerint a szállítóknak meg kell vásárolniuk a termelőktől ezeket a zöld bizonylatokat, a költségeket azonban a végső fogyasztók számlájára teszik rá, így tulajdonképpen folyamatosan drágul az újrahasznosítható energia. A júliustól hatályba lépő rendelet szerint a kormány elhalasztja bizonyos számú bizonylat kibocsátását a szél-, nap- és vízenergiát előállítóknak, így a szállítóknak kevesebb bizonylatot kell majd megvásárolniuk. Constantin Niţă elmondta: nem készült pontos felmérés arra vonatkozóan, hogy emiatt mennyivel csökken az energiaár a végső fogyasztók számára, becslése szerint azonban a lakosságnak 10 százalékkal kell majd kevesebbet fizetnie az áramért. A miniszter hozzátette: a rendeletet jövő szerdai ülésén tárgyalja a kormány.

Hozzátette: az EB felhívta a figyelmet, hogy Európában az elmúlt időszakban emelkedtek az energiaárak, emiatt pedig az Unió versenyképesség szempontjából hátrányba került, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben, ahol jelentősen csökkentek az árak. A bizottság ugyanakkor az energiaszektorban eszközölt beruházásokat is hiányolja mind az EU-ban, mind pedig Romániában.

„Az Unió elsőszámú célkitűzése jelenleg, hogy új befektetőket vonzzon az energiaszektorba, így pedig munkahelyeket teremtsen. A brüsszeli tárgyaláson ugyanakkor abban is sikerült megállapodni, hogy továbbra is védelmezni kell a sérülékeny, hátrányos helyzetben lévő fogyasztókat – Romániában különösen sokan tartoznak ebbe a kategóriába” – fogalmazott Victor Ponta.

Van Rompuy: közös piacot kell kialakítani

Az Európai Unió állam- és kormányfői egyébként szerdai csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy folytatni kell az uniós és tagállami erőfeszítéseket az egységes energiapiac megteremtése és az adóelkerülés, adócsalás, valamint az agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) belga elnöke úgy fogalmazott: mindkét kérdés kulcsfontosságú mind az európai gazdaság, mind a háztartások számára.

Az egykori belga kormányfő úgy vélekedett, hogy világszerte energiaforradalom és versenyfutás zajlik az energiaforrásokért, Európában pedig egyre magasabbak az energiaárak. Van Rompuy arra az álláspontra helyezkedett, hogy a láthatáron sem látszik semmi olyan, amely ezt a helyzetet alapjaiban megváltoztatná, ezért egyszerre több fronton kell intézkedni.

Az ET elnöke szerint van még hová fejlődnie az Úniónak az energiahatékonyság terén, a jelenleg 27, hamarosan 28 tagállam piacát pedig mihamarabb egyetlen közös piaccá kell alakítani. A tagállamok már korábban vállalták, hogy ennek szabályait 2014-re megteremtik, 2015-re pedig azok az összekapcsolási pontok is megépülnek, amelyeknek köszönhetően egyetlen tagállam sem válhat elszigeteltté. Van Rompuy szerint a forrásokat, a szállítókat és a kínálatot is diverzifikálni kell: a cél az, hogy egyetlen tagállam se függjön csupán egyetlen energiaszállítótól, vagy ellátási útvonaltól.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hozzátette: a tagállamok vezetői által elfogadott úgynevezett végkövetkeztetés tükrözi a bizottság céljait. „A világ energiatérképe változik, és nem Európa javára, de ebbe nem kell belenyugodnunk\" – hangsúlyozta Barroso.