Megelőzi a rezsi drágulása a bérek növekedését

Miközben Magyarországon januártól 10 százalékkal csökkentek a közüzemi díjszabások, októbertől pedig a lakossági áram-, gáz- és távhőár újabb 10 százalékos mérséklésére lehet számítani, Romániában évek óta drágulnak a szolgáltatások. A statisztikai intézet adatai alapján az elmúlt öt év alatt Romániában a rezsi drágulásának mértéke kétszeresen meghaladta a bérek emelkedésének arányát.

Árnövekedés szempontjából a sort a vízfogyasztásért, illetve a csatornázási szolgáltatásokért felszámolt díjszabás vezeti: ennek értéke 2008 júniusa óta közel megduplázódott, és egyetlen év sem telt el úgy, hogy a szolgáltató ne növelte volna az árakat. A fűtésszámla a gazdasági válság kirobbanása óta közel 60 százalékkal drágult, így egy kétszobás, nem hőszigetelt lakrész fűtéséért most 100 lejjel többet kell fizetni, mint öt évvel ezelőtt. A lakosság számára a legnehezebb a 2011 és 2012 közötti téli időszak volt, a kormány ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására akkor törölte el a központi fűtéspótlékot, a lakók így azóta már csak a helyi önkormányzatok támogatására számíthatnak.

Nem stagnált az elektromos energia díja sem: míg 2008-ban egy családnak átlagosan 56 lejt kellett fizetnie a szolgáltatásért, most 24 lejjel többe kerül az áram egy hónapra, ez öt év alatt 42 százalékos drágulást jelent. A földgáz árának növekedését különösen a kertes házban élők érezték meg, esetükben a téli hónapokban kapott számlák akár a 800 lejt is elérhetik, ez a 2008-as értékekhez képest 100 lejes emelkedést jelent.

Az elmúlt évek a gépkocsivezetők számára is nehézséget okoztak, az üzemanyag ára ugyanis 38 százalékkal növekedett a krízis kirobbanása óta, ez körülbelül 70 lejes árkülönbséggel járt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint eközben a romániai munkavállalók átlagbére alig 300 lejjel emelkedett, így öt év alatt elérte a nettó 1600 lejt.

A közüzemi drágulások miatt az élelmiszerek, illetve a nem élelmiszer jellegű termékek ára is állandóan nőtt az elmúlt években, ez pedig személyenként átlagosan 120 lejjel több az alapélelmiszerekre költött havi összeg vonatkozásában. A felmérések szerint a lakosok egyre többet, fizetésüknek közel felét költik élelmiszerre és nem alkoholos italokra, míg kiadásaik 17 százalékát a közüzemi szolgáltatások emésztik fel.

Nem szünik a drágulás

Rossz hír, hogy a drágulások a következő időszakban sem szünetelnek: az árliberalizáció következtében a földgáz és az elektromos energia ára 2018-ig egyfolytában növekszik, a kormány ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal szemben vállalta, hogy a díjszabásokat fokozatosan a nyugat-európai mutatókhoz igazítja.

A folyamat hatására a földgáz ára már júliustól 8 százalékkal emelkedett, októbertől pedig újabb 2 százalékos növekedés várható. 2018-ig azonban a drágulás mértéke 60 százalékos lesz, így a jelenleg 400 lejes havi gázszámláért öt év múlva már 650 lejt kell fizetni. Victor Ponta miniszterelnök a földgáz árának csökkentését a palagáz-kitermelés beindításával látja lehetségesnek. Noha a kormányfő ellenzéki politikusként még tiltakozott a palagáz-kitermelés ellen, az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta, hogy az új energiaforrás kiaknázásával Románia felszámolhatná az orosz importtól való függőséget, és így az árak is jelentősen csökkennének.

Ponta emellett arról is többször beszélt, hogy a palagáz-kitermelés rengeteg munkahelyet biztosítana, és gazdaságilag is fellendítené az országot. A miniszterelnök néhány hete egy televíziós műsorban arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban a palagáz-kitermelés megkezdése óta mintegy 25 százalékkal esett vissza a gázár.

A szolgáltatótól függ a villamos energia

Az elektromos energia árának jövőbeli alakulása a szolgáltatótól függ, amely jelenleg a felhasznált mennyiség 10 százalékát a tőzsdén vásárolja – így az általa meghatározott áron adja el –, 90 százalékát azonban az állam által megszabott díjszabás alapján értékesíti. Az árliberalizációs folyamat nyomán azonban 2017-re a kiszállított mennyiség száz százalékát a tőzsdéről fogja beszerezni a szolgáltató, amely így az árakat is maga szabja meg.

A villamosenergia ára mindezek ellenére év végéig akár 7–10 százalékkal is csökkenhet, a kabinet azonban mindezt nem a szolgáltatókkal való megegyezés alapján, hanem más téren alkalmazott lefaragások árán akarja elérni. A kormány egy júniusban elfogadott rendelettel csökkentette a megújuló energia szubvencióját, négy évvel elhalasztva a szél-, nap- és vízenergia előállítását ösztönző úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését.

A támogatási rendszer alapján a megújuló energiatermelők a megtermelt megawatt után, illetve a felhasznált energiaforrástól függően meghatározott számú zöld bizonylatot kapnak az államtól. A törvény szerint a szállítóknak meg kell vásárolniuk a termelőktől ezeket a zöld bizonylatokat, a költségeket azonban a végső fogyasztók számlájára utalják.

A júniusi intézkedés alapján a 10 megawattnál kisebb teljesítményű új vízierőművek az eddigi három helyett két, a szélerőművek az eddigi kettő helyett egy, a napelemes áramfejlesztők az eddigi hat helyett négy zöld tanúsítványt értékesíthetnek minden megtermelt megawatt-óra villamos energia után, a kieső támogatást pedig 2017 márciusától kapják meg. A Ziarul Financiar gazdasági lap becslése szerint ugyanakkor a Ponta-kabinet ezzel több mint egymilliárd eurónyi kifizetést örökít át utódjára.