Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Bár az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan béremelést követeltek a tanügyben dolgozók, a konfliktushelyzet ritkán fajult odáig, hogy az alulfizetett pedagógusok beszüntessék a munkát: legutóbb 2005-ben nem volt több héten át tanítás. Most ismét közel kerültünk ehhez, hiszen az elkeseredettségükben végletekig kitartó oktatók szerdán kétórás figyelmeztető tiltakozást tartottak, hétfőre pedig általános munkabeszüntetést hirdettek – ha addig nem kapnak megnyugtató választ követeléseikre a kormánytól. Összeállításunkból kiderül, milyen nevetséges összeggel „csalogatja” a romániai rendszer a kezdő tanárokat, és mennyit kínáltak máshol Európában.
2023. május 18., 10:082023. május 18., 10:08
„Képtelenség, hogy 2023-ban egy kezdő tanár 2500 lejt keressen, miközben egy szakképzetlen munkás 4000-et” – jelentette ki Simion Hăncescu, az egyik legnagyobb érdekvédelmi képviselet vezetője, miután kedden bejelentették: szerdán kétórás figyelmeztető, május 22-én, hétfőn pedig általános sztrájkot robbantanak ki az ágazat alulfinanszírozásával elégedetlen szakszervezetek a romániai köz- és felsőoktatásban.
Képtelenség, és mégis igaz. Ennek az „igaz igazságtalanságnak” szeretnének most minden áron véget vetni a romániai közoktatásban dolgozók, akiknek mintegy háromnegyede támogatásáról biztosította az általános munkabeszüntetést is kilátásba helyező három legnagyobb szakszervezeti tömböt.
Hétfőtől általános sztrájk lesz a tanügyben – jelentették be a romániai oktatási szakszervezetek képviselői, miután egyeztettek a kormány képviselőivel.
Utóbbiak képviselői emlékeztettek:
A tanügyi szakszervezetek emellett az elnapolt béremelések folyósítását, a bérpótlékok kifizetését, az ingázási költségek elszámolását, a letelepedési támogatás, illetve a munkaszerződésben megszabott pihenőszabadság biztosítását, a mégis ledolgozott napokért járó túlórapénz kifizetését követelték. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy a kidolgozás alatt álló új közalkalmazotti bértörvény az oktatás társadalmi jelentőségét tükröző, az országos átlagbér szintjén kezdődő, valamint azt meghaladó bérkategóriákat állapítson meg a tanárok számára.
Szerdán kétórás figyelmeztető, május 22-én, hétfőn pedig általános sztrájkot robbantanak ki az ágazat alulfinanszírozásával elégedetlen szakszervezetek a romániai köz- és felsőoktatásban.
Közben Ligia Deca oktatási miniszter tárgyalásokra invitálta a szakszervezeti vezetőket, és reményét fejezte ki, hogy nem lesz általános sztrájk.
Tavaly október 5-én, a tanárok világnapján az Eurydice nevű hálózat – mely az Európai Bizottság égisze alatt működik, és az államok oktatási rendszereit vizsgálja – összehasonlító jelentést közölt a kontinens különböző országaiban biztosított kezdő tanári fizetésekről. Nem meglepő módon Románia a sereghajtók között kullog, és ez még akkor is sokatmondó, ha a kutatás 2021-es adatokat dolgozott fel, azóta pedig enyhén nőttek a bérek Romániában.
Az Eurydice hálózat legfrissebb, témába vágó jelentése szerint az óvodai és elemi iskolai oktatásban dolgozó pedagógusok tekintetében
Az egész kontinensre kiterjesztett vizsgálat adatai szerint a közoktatási intézményekben az alsó középfokú oktatásban (ISCED 2) a hivatalos éves bruttó kezdő fizetések 2020/2021-ben az albániai 4233 eurótól a luxemburgi 69 076 euróig terjedtek – utóbbi csaknem kilencszerese a romániai bérnek. Az Európai Unió országaiban a tanárok átlagfizetése 25 055 euró volt évente, ami több mint háromszorosa a nálunk alkalmazottnak.
Fotó: Haáz Vince
A kutatás vásárlóerő-egység (PPS) szerint is megvizsgálta a bérezéseket (egy PPS-egységgel elméletileg minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni), ami némileg kiegyenlíti az országok közötti megélhetési költségkülönbségeket. E téren Románia valamivel jobban áll: a kezdő fizetés PPS-be „átszámolva” 16 365, ami magasabb a Görögországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Lettországban és Szlovákiában mért értéknél is. Ezen a listán Németország áll az élen (50 357), Albánia pedig a végén (7824).
A vizsgálatban a minimálbérrel is összevetették a kezdő tanári kereseteket. Ez az arány (a bruttó tanári fizetést elosztották a bruttó minimálbérrel) Németországban a legmagasabb: 2,8, és Lengyelországban a legalacsonyabb: 1,1, azaz itt nagyon közel áll a bér a minimális keresethez. E téren Románia és Magyarország egyaránt 1,5-ön állt.
Miközben a romániai óvodai és elemi oktatásban dolgozók kezdőfizetését éves bruttó 8027 eurón mérték a Eurydice szakemberei, az általános iskola felső tagozatán, illetve a középiskolában tanítókét 8818 euróban határozták meg. A jelentés szerint – a 2021-es körülmények között – valamennyi oktató legalább tízéves munkaviszonnyal a háta mögött érhette volna el a 10 ezer eurót meghaladó bruttó éves fizetést.
Pedig utóbbi sem túl bőkezű: eszerint jelenleg például az 1-es fokozati vizsgával és legalább 25 éves szakmai tapasztalattal, felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus alapfizetése bruttó 5517, azaz nettó 3227 lej (ez kiegészülhet bizonyos pótlékokkal), míg egy kezdő tanáré bruttó 4098, azaz nettó 2424 lej. Egy egyetemi professzor 25 évnyi munka után 10 880, azaz nettó 6365 lejes alapfizetéssel számolhat, miközben egy asszisztens a kezdő tanárokéhoz hasonló bért kaphat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!