
A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – hangoztatta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.
2015. július 08., 17:112015. július 08., 17:11
2015. július 08., 17:332015. július 08., 17:33
Az elmúlt öt és fél hónapért maradéktalanul vállalja a felelősséget, de a kialakult helyzetért az alapvető felelősség évekre nyúlik vissza. „Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott” – jelentette ki Ciprasz, és hozzátette: sehol máshol nem volt akkora megszorítás, mint hazájában.
A görög kormányfő arra is kitért, hogy országa a tönk szélére jutott, amiben a korábbi kormányok felelősségét hangsúlyozta, akik klientúra rendszert alakítottak ki, kormányzásukat korrupció és a politikai valamint a gazdasági hatalom összefonódása kísérte.
Ciprasz: kompromisszum kell
Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők – szerinte szándékosan – kihagytak a korábbi megállapodásokból.
Kiemelte továbbá, hogy nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét. Tudatta azt is, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye nem jelenti azt, hogy a görögök szakítani akarnának Európával, a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelenti, hogy sok görög szerint nincs más megoldás, „nem lehet tovább haladni ezen a semmibe vezető úton\".
Eltérő állásponton
Manfred Weber, a legnagyobb EP-frakcióval rendelkező Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője azzal vádolta Cipraszt, hogy továbbra sem állt elő megfelelő javaslatokkal, nem mondja el az embereknek az igazságot, és „elpusztítja az Európába vetett bizalmat\".
Gianni Pittella, a szociáldemokraták képviselőcsoportjának olasz vezetője arról beszélt, hogy az EU és az eurózóna elképzelhetetlen Görögország nélkül. „Sosem fogjuk elfogadni a grexitet. Soha!\" - szögezte le a szociáldemokrata frakcióvezető, Görörgországnak az euróövezetből történő esetleges távozására utalva. Azt kérte képviselőtársaitól, hogy emelkedjenek felül a pártpolitikán.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondta: dühös, mert az EU öt éve alvajáróként tántorog a grexit felé, most pedig immár nyitott szemekkel rohan feléje. Nigel Farage, az euroszkeptikus frakció vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ciprasznak emelt fővel kellene kivezetnie országát az eurózónából. Szerinte „egy új berlini fal emelkedett fel Európában, amelyet úgy hívnak: euró”.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, és az újonnan alakult Nemzetek és Szabadság Európája frakció társelnöke felszólalásában feltette a kérdést, hogy melyik nép tűrte volna el azt, amit a görögök eltűrtek öt éven át. „Az euró és a megszorítások sziámi ikrek. Az Ön népe csak akkor menekülhet meg a megszorítások elől, ha kilépnek az euróövezetből” – mondta Marine Le Pen Ciprasznak, és úgy vélte, ez megkönnyebbülést és a görög gazdasági növekedés beindulását hozná el.
Újabb hitelkérelem
Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alap luxembourgi székhelyű irányító testülete szerdán megkapta az újabb görög hitelkérelmet. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Parlamentben délelőtt tartott beszédében közölte, hogy eljuttatták a hivatalos kérelmet az ESM-hez.
A mentőalap szóvivője később megerősítette, hogy megkapták, és az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport áttanulmányozza azt. Az eredeti tervekkel ellentétben a pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport szerdán nem tart telekonferenciát, hanem valószínűleg szombatra összehívott ülésén nyilvánít majd véleményt.
Uniós források és hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy az előző, június 30-án elküldött kérelemmel ellentétben a görög kormány immár nem két évre, hanem három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe mélyreható reformokat hajtana végre. Az ígért reformok, köztük az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítást illetően részleteket nem közölt athéni vezetés, de Alekszisz Ciprasz azt ígérte, hogy a napokban átadják a konkrét javaslatokat.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!