Fotó: Mediafax
A Cristian David belügyminiszter által koordinált munkaértekezleten, amelyen a munkáltatói és a munkavállalói képviseletekkel a minimálbér emeléséről megtartandó egyeztetés részleteiről esett szó, többek között Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter, Paul Păcuraru munkaügyi miniszter és Dorin Marian, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője volt jelen. „Az értekezlet résztvevői elemezték a partnerek által eddig tett javaslatokat. Az elemzés eredményét, valamint a javaslatokkal kapcsolatos minisztériumi álláspontokat a miniszterelnök elé terjesztjük, és hivatkozási alapnak tekintjük a szociális partnerekkel folytatandó párbeszéd során. A kormány és a szociális partnerek közötti, július 16-i találkozó során javaslat született a minimálbér növeléséről szóló megállapodás aláírásáról, amelyet végleges formájában a hét végén látnak el kézjegyükkel a felek” – áll a találkozó után kiadott közleményben.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök múlt szerdán arra tett javaslatot a szakszervezetek képviselőinek, fogadják el, hogy a minimálbér a következő ütemben növekedjék: október elsejétől 540 lejre, január elsejétől pedig 600 lejre, majd ezt követően évente további száz lejjel emelkedne a minimális juttatás összege, hogy megközelítse az átlagbér 50 százalékát.
Varujan Vosganian pénzügyminiszter a miniszterelnöki javaslatot követően bejelentette, a kormány tíz napon belül választ vár a szakszervezetektől a felvetésre. Közlése szerint a kormány sürgősségi rendeletben dönt majd arról, hogy egyes társadalmi rétegek számára ne a minimálbér jelentse majd a referenciaalapot, valamint arról, hogy a minimálbér összege évente, az első félév végén növekedjék. Mint kifejtette, ezt azért tartják indokoltnak, hogy a kormány hosszú távra tervezve, többek között motivációs erővel bíró bérezési rendszer révén vessen gátat a munkaerő-elvándorlásnak.
Biztosítékokat követelnek a szakszervezetek
Az öt szakszervezeti szövetségből három úgy döntött, elfogadja a kormány javaslatát, és aláírja a megállapodást, ám a szöveg egyes elemeihez pontosításokat kívánnak fűzni, anélkül azonban, hogy annak értelme lényegi változásokat szenvedjen, csupán azzal a céllal, hogy kiemeljék a felek felelősségét. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke közölte, az általa vezetett tömörülés két másik szervezettel – a Meridiannal és CSDR-rel – közösen hajlandó ellátni kézjegyével a megállapodást, ugyanakkor azt szeretnék, ha a kormány évente két rendeletben döntene a minimálbér emeléséről: először január elsején, az előrejelzések, másodszor pedig július elsején, az addigi termelési adatok alapján. A cél az, hogy 2014-re a minimálbér és az átlagbér közötti aránykülönbség 50 százalék alá csökkenjen. A minimálbér összege így a tervek szerint ekkorra eléri az 1325 lejt. Grigore Pop, az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint ahhoz, hogy a minimálbér október elsejétől növekedhessék, a kormánynak már most el kell fogadnia az erre vonatkozó rendeletet.
Fenyegetésnek engedett a kormány
Mint arról beszámoltunk, a kormány azt követően döntött a minimálbér emeléséről, hogy a szakszervezetek két héten keresztül országszerte megmozdulásokat szerveztek a döntés kikényszerítése végett. Az érdekvédelmi szervezetek arra a tavaly december 11-én aláírt megállapodásra hivatkoztak, amely leszögezte: 2008-tól egységes lesz a minimálbér, annak összege az év első felében 500 lej lesz, majd – amennyiben ezt a gazdasági mutatók lehetővé teszik – a második félévtől 540 lejre növekszik. A kabinet ugyanakkor kezdetben ódzkodott a béremeléstől. Varujan Vosganian szerint a termelékenység nem növekedett kellőképpen az év első felében, ráadásul az infláció is a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, így félő, hogy az esetleges béremelés tovább gerjesztheti a pénzromlást. A szakszervezetek nagyobb szabású tiltakozó megmozdulások megtartására vonatkozó fenyegetései nyomán végül a kormány beadta a derekát, rámutatva: az utólagos elemzések alapján a gazdasági helyzet lehetővé teszi a minimálbér növelését, anélkül, hogy ennek káros hatásai mutatkoznának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok