Megadóztatnák a borravalót a munkáltatók

Lucia Morariu, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) az elnöke elmondta, a vendégek által a bárokban, kávézókban, vendéglőkben hagyott borravalóra 16 százalékos jövedelemadót vetnének ki.

Indoklása szerint erre azért van szükség, mivel „jelen pillanatban ezek az összegek teljesen feketén folynak be”. Azt viszont a vendég belátására bíznák, hogy mennyit kíván adni. Például ha egy 100 lejes fogyasztás után azt mondja, hogy 10 lejjel megtoldaná a számlát, mert elégedett volt a pincérrel, akkor ez a 10 lej a „tip” rubrikában felkerülne a számlára.

A vendéglátó-ipari egység a 100 lej után úgy adózna, mint eddig, áfát és más illetékeket fizetne, míg a plusz 10 lej után csak a 16 százalékos adót, amit egyébként minden jövedelem után egységesen fizetni kell. Morariu szerint az így befolyó összegeket turisztikai beruházásokra lehetne fordítani.

Dragoş Răducan, a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének (FPTR) az elnöke eközben jó intézkedéseknek látja ugyan a borravaló megadóztatását, azonban szerinte nem ez a kulcsa a romániai turizmus kifehérítésének.

Szerinte inkább az idegenforgalmi érkeztetésben alkalmazott áfakulcsot kellene előbb a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkenteni. Ugyanakkor Răducan arról is beszámolt, hogy a borravaló adója kapcsán még arról folynak az egyeztetések, hogyan kommunikálja le az összeget a pincér és a vendég, s elmondása szerint természetesen a vendég nem lesz borravaló fizetésére kötelezve.

Az amerikai modellt kéne követni?

„A romániai borravaló-kultúra középen helyezkedik el a két szélsőséget jelentő északi és déli között” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Kovács István. A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke szerint az északi országokban centre pontosan kérik a visszajárót, délen pedig már rögtön a számlán feltüntetik a felszolgálás díját, a borravalót.

„Nálunk nem kötelező a borravaló, alapszolgáltatásért nem jár. Ha a vendég érzi a törődést, elégedett a kiszolgálással, akkor 10 százalékig adhat baksist, de adhat kevesebbet is, attól függően, mennyire értékeli a szolgáltatás minőségét” – ecsetelte Kovács István. A vendéglő- és szállodatulajdonos úgy véli, rendezvények esetén akkor illik hozzátenni a felszolgálási díjat a kialkudott árhoz, ha az étel-ital egy részét otthonról viszi a megrendelő, például a süteményt és a bort.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a romániai vendéglátóiparban alacsonyak a fizetések. Mint felidézte, tíz évvel ezelőtt esténként összeírták a napi borravalót, és az a tapasztalat, hogy aki nagy összegeket kapott, az ma már főnök, aki keveset, ma is pincér.

A vállalkozó szerint a borravaló egyrészt motiválja a pincért, másrészt a jó pincérrel elégedett vendég visszatér, és ebből a vállalkozás is nyer. Kovács ugyanakkor leszögezte, a bevallásos alapon működő borravaló-adózás nem kivitelezhető, viszont a jól működő amerikai rendszer lehetne a megoldás.

Az Egyesült Állomokban a vendég egy előzetes számlát kap, arra ráírja, hogy 1-15 százalék között mekkora borravalót szán az őt kiszolgáló pincérnek, az megjelenik a végleges számlán, és meg is adózzák. A sepsiszentgyörgyi vállalkozó úgy véli, a számlán megjelenő baksis a tulajdonosnak is visszajelzés, hiszen ha a vendég jutalmazza a pincért, azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját.

„Abszurd ötlet”

„Ez egy abszurd ötlet” – szögezte a Krónikának az egyik nagyváradi kávézó alkalmazottja. Rámutatott arra, hogy bárosként vagy pincérként nem is lenne illő megkérdeznie a klienst, hogy óhajt-e borravalót hagyni neki, és ha igen akkor mennyit.

„Ebben az esetben inkább lemondanék a plusz pénzről” – szögezte le kollegája. Mindketten egyetértettek abban, hogy egy ilyen terhet mind a szakma, mind a vendéglátó-ipari egységek megsínylenének, és szerintük több kliens is „sértőnek” tartana egy ilyen kérdést, hatására elpártolna a szórakozóhelytől.

Mindemellett több egyéb negatívumot is felsorakoztattak a 16 százalékos „borravalóadó” hozadékaként, hiszen számukra a jövedelem nagy részét épp a szolgáltatásukért kapott elismerés jelenti.

„Ha bevezetnék, biztosan nem egyeznék bele alacsony fizetésbe, sok tulaj viszont nem tudna többet fizetni, és kénytelen lenne bezárni” – magyarázta a fiatal hölgy. Szerintük a munkaadók már jelenleg is magas adókat és illetékeket fizetnek utánuk, az újabb sarc ellehetetlenítené az iparágat. A borravalóadó betartásához sem fűznek nagy reményeket, meglátásuk, hogy azt csupán néhány helyen és rövid ideig próbálnák meg tiszteletben tartani.

A báros rámutatott arra is, hogy az utóbbi években már amúgy is visszaesett a vendégek által hagyott borravalók értéke, ha még abból az „államkasszába” is jut, akkor a szakmából képtelenség lesz megélni, és vélhetően még inkább visszaesik majd a „jattoló kedv”.

A vendégek közül sokan inkább nem fognak borravalót hagyni, hiszen az nem kötelező, annak a lényege épp az, hogy kimutassák, ha elégedettek voltak egy szolgáltatással, nem pedig hogy a turizmust támogassák. „Úgysem az idegenforgalom fejlesztésére fogják fordítani” – szögezték le.

Más fejlesztési stratégia kell

Más stratégiát kellene kidolgozni a turizmus- és a vidékfejlesztésre – vallja hasonlóképpen Daragus Attila. Az ANTREC faluturisztikai egyesület elnöke lapunk kérdésére leszögezte, bonyolult a baksis megadózása, és ezzel éppen a motiváló jellegét veszítheti el.

A turisztikai szakember szerint más módja is van, hogy pénzt különítsenek el az idegenforgalom fejlesztésére. Ő személy szerint egy olyan javaslattal rukkolt el, hogy a vendéglátó-ipari egységek fizessenek be 1 lejt, és az állam tegyen hozzá négyet, s azok a vidékek kapjanak ebből az alapból, ahonnan befizettek.

Daragus emlékezetett, hogy a romániai turizmus 40-50 százaléka feketén működik, ezek az egységek nem tisztességes konkurenciát jelentenek a becsületesen adózóknak, és az állam is rengeteget veszít. „A vendéglátást kellene kifehéríteni, és a befolyt adóból infrastruktúrát fejleszteni. Ha van út, mobilhálózat és internet, a többi megy magától. A turizmusban vállalkozók végzik a dolgukat” – szögezte le Daragus.

Volt már próbálkozás

Nem most merült fel egyébként első ízben a borravaló megadóztatása. Legutóbb 2012 novemberében rukkoltak elő ezzel a javaslattal az idegenforgalmi munkáltatók. Amint arról beszámoltunk, akkor még az is felmerült, hogy az éttermek nagyjából tíz százalék körül vagy afölött állapítsák meg a borravaló mértékét, ami, mivel számlára kerül, többletbevételt hoz majd az állam számára is. Az ötlet azonban akkor sem örvendett túl nagy támogatásnak a szakmabeliek körében, végül pedig – egészen mostanáig – lekerült napirendről.