
2010. október 08., 09:522010. október 08., 09:52
Hivatalos javaslatot mutatott be az Európai Bizottság csütörtökön a bankadó európai uniós bevezetésére, támogatva egyúttal a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó ötletét is. „Európai szinten a bizottság a pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó lehetőségének megfontolását javasolja az uniós tagországoknak” – derül ki a témáról kiadott közleményből. Másfelől a bizottság „támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó globális szintű bevezetésének ötletét”, és „a G20-csoporton belül folytatja az ennek elfogadtatására irányuló munkáját”.
Algirdas Semeta adóügyi biztos a javaslatot bejelentve meggyőződését fejezte ki, hogy „a bizottság által ma előterjesztett elgondolások a megfelelőek ahhoz, hogy a pénzügyi szektor tisztességes módon hozzájáruljon a legsürgetőbb uniós és globális kihívások megoldásához”.
Az uniós intézmények és tagországok hónapok óta tárgyalnak a két illetékfajtáról, de teljes megállapodásra még egyik esetében sem jutottak. Abban egyetértenek, hogy a bankadót uniós szinten is érdemes bevezetni, a tranzakciós adót viszont elsősorban akkor, ha az az EU-nál szélesebb körben, világszinten történik. A bankadónál azonban egyelőre nincs megállapodás a részletekben, a tranzakciós illetéknél pedig az Unión kívüli felek nem bizonyultak egyetértő partnernek.
Mostani javaslatában a bizottság abból indul ki, hogy „a pénzügyi szektornak tisztességes módon hozzá kell járulnia az államháztartáshoz, és hogy a kormányoknak a jelenlegi gazdasági helyzetben sürgősen új bevételi forrásra van szükségük”.
A bankadónál a bizottság azzal érvel, hogy „a pénzügyi szektor volt a pénzügyi válság egyik fő oka, és az elmúlt néhány évben jelentős kormányzati támogatásban részesült. Ezért megfelelő módon kell hozzájárulnia Európa gazdaságainak fellendítési költségeihez és az államháztartás megszilárdításához”. Másfelől „a korrekciós banki adó kiegészíthetné a pénzügyi piacok hatékonyságának növelésére és volatilitásuk csökkentésére kialakított alapvető szabályozási intézkedéseket”. A harmadik érv pedig az, hogy a pénzügyi szektor az EU-ban jelenleg mentesül az áfa-kötelezettség alól, és „egy ilyen adónem biztosítaná, hogy ez a szektor ne legyen aluladóztatott” más ágazatokhoz képest.
Az EU egyes tagországaiban már létezik bankadó. Magyarországon 2006-ban vezették be, az Orbán-kabinet pedig röviddel hivatalbalépését követően jelentős mértékben megemelte azt. A budapesti kormány számításai szerint a bankadóból 200 milliárd forint kell befolyjon a költségvetésbe. Egyes hazai politikusok, köztük RMDSZ-esek azt nyilatkozták a közelmúltban, nem kizárt, hogy a romániai bankokra is kivetnek különadót, ám mostanáig konkrét lépések nem történtek ez irányban.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.