
2010. október 08., 09:522010. október 08., 09:52
Hivatalos javaslatot mutatott be az Európai Bizottság csütörtökön a bankadó európai uniós bevezetésére, támogatva egyúttal a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó ötletét is. „Európai szinten a bizottság a pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó lehetőségének megfontolását javasolja az uniós tagországoknak” – derül ki a témáról kiadott közleményből. Másfelől a bizottság „támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó globális szintű bevezetésének ötletét”, és „a G20-csoporton belül folytatja az ennek elfogadtatására irányuló munkáját”.
Algirdas Semeta adóügyi biztos a javaslatot bejelentve meggyőződését fejezte ki, hogy „a bizottság által ma előterjesztett elgondolások a megfelelőek ahhoz, hogy a pénzügyi szektor tisztességes módon hozzájáruljon a legsürgetőbb uniós és globális kihívások megoldásához”.
Az uniós intézmények és tagországok hónapok óta tárgyalnak a két illetékfajtáról, de teljes megállapodásra még egyik esetében sem jutottak. Abban egyetértenek, hogy a bankadót uniós szinten is érdemes bevezetni, a tranzakciós adót viszont elsősorban akkor, ha az az EU-nál szélesebb körben, világszinten történik. A bankadónál azonban egyelőre nincs megállapodás a részletekben, a tranzakciós illetéknél pedig az Unión kívüli felek nem bizonyultak egyetértő partnernek.
Mostani javaslatában a bizottság abból indul ki, hogy „a pénzügyi szektornak tisztességes módon hozzá kell járulnia az államháztartáshoz, és hogy a kormányoknak a jelenlegi gazdasági helyzetben sürgősen új bevételi forrásra van szükségük”.
A bankadónál a bizottság azzal érvel, hogy „a pénzügyi szektor volt a pénzügyi válság egyik fő oka, és az elmúlt néhány évben jelentős kormányzati támogatásban részesült. Ezért megfelelő módon kell hozzájárulnia Európa gazdaságainak fellendítési költségeihez és az államháztartás megszilárdításához”. Másfelől „a korrekciós banki adó kiegészíthetné a pénzügyi piacok hatékonyságának növelésére és volatilitásuk csökkentésére kialakított alapvető szabályozási intézkedéseket”. A harmadik érv pedig az, hogy a pénzügyi szektor az EU-ban jelenleg mentesül az áfa-kötelezettség alól, és „egy ilyen adónem biztosítaná, hogy ez a szektor ne legyen aluladóztatott” más ágazatokhoz képest.
Az EU egyes tagországaiban már létezik bankadó. Magyarországon 2006-ban vezették be, az Orbán-kabinet pedig röviddel hivatalbalépését követően jelentős mértékben megemelte azt. A budapesti kormány számításai szerint a bankadóból 200 milliárd forint kell befolyjon a költségvetésbe. Egyes hazai politikusok, köztük RMDSZ-esek azt nyilatkozták a közelmúltban, nem kizárt, hogy a romániai bankokra is kivetnek különadót, ám mostanáig konkrét lépések nem történtek ez irányban.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.