
2010. október 08., 09:522010. október 08., 09:52
Hivatalos javaslatot mutatott be az Európai Bizottság csütörtökön a bankadó európai uniós bevezetésére, támogatva egyúttal a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó ötletét is. „Európai szinten a bizottság a pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó lehetőségének megfontolását javasolja az uniós tagországoknak” – derül ki a témáról kiadott közleményből. Másfelől a bizottság „támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó globális szintű bevezetésének ötletét”, és „a G20-csoporton belül folytatja az ennek elfogadtatására irányuló munkáját”.
Algirdas Semeta adóügyi biztos a javaslatot bejelentve meggyőződését fejezte ki, hogy „a bizottság által ma előterjesztett elgondolások a megfelelőek ahhoz, hogy a pénzügyi szektor tisztességes módon hozzájáruljon a legsürgetőbb uniós és globális kihívások megoldásához”.
Az uniós intézmények és tagországok hónapok óta tárgyalnak a két illetékfajtáról, de teljes megállapodásra még egyik esetében sem jutottak. Abban egyetértenek, hogy a bankadót uniós szinten is érdemes bevezetni, a tranzakciós adót viszont elsősorban akkor, ha az az EU-nál szélesebb körben, világszinten történik. A bankadónál azonban egyelőre nincs megállapodás a részletekben, a tranzakciós illetéknél pedig az Unión kívüli felek nem bizonyultak egyetértő partnernek.
Mostani javaslatában a bizottság abból indul ki, hogy „a pénzügyi szektornak tisztességes módon hozzá kell járulnia az államháztartáshoz, és hogy a kormányoknak a jelenlegi gazdasági helyzetben sürgősen új bevételi forrásra van szükségük”.
A bankadónál a bizottság azzal érvel, hogy „a pénzügyi szektor volt a pénzügyi válság egyik fő oka, és az elmúlt néhány évben jelentős kormányzati támogatásban részesült. Ezért megfelelő módon kell hozzájárulnia Európa gazdaságainak fellendítési költségeihez és az államháztartás megszilárdításához”. Másfelől „a korrekciós banki adó kiegészíthetné a pénzügyi piacok hatékonyságának növelésére és volatilitásuk csökkentésére kialakított alapvető szabályozási intézkedéseket”. A harmadik érv pedig az, hogy a pénzügyi szektor az EU-ban jelenleg mentesül az áfa-kötelezettség alól, és „egy ilyen adónem biztosítaná, hogy ez a szektor ne legyen aluladóztatott” más ágazatokhoz képest.
Az EU egyes tagországaiban már létezik bankadó. Magyarországon 2006-ban vezették be, az Orbán-kabinet pedig röviddel hivatalbalépését követően jelentős mértékben megemelte azt. A budapesti kormány számításai szerint a bankadóból 200 milliárd forint kell befolyjon a költségvetésbe. Egyes hazai politikusok, köztük RMDSZ-esek azt nyilatkozták a közelmúltban, nem kizárt, hogy a romániai bankokra is kivetnek különadót, ám mostanáig konkrét lépések nem történtek ez irányban.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.