Nem helyinek való vidék. Más megyékből érkeznek vásárlók, akik még mindig úgy gondolják, Kolozsvár az ingatlanok „eldorádója”
Fotó: Jakab Mónika
A tavalyi évhez hasonlóan idén sem várhatóak drasztikus változások az erdélyi és a partiumi ingatlanpiacon. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint legkorábban jövőre éreztetheti hatását a koronavírus-világjárvány és a pandémia miatt foganatosított óvintézkedések nyomán kialakult gazdasági válság.
2021. január 14., 14:482021. január 14., 14:48
Egyelőre alig-alig látszik érződik a koronavírus-világjárvány miatt kialakult gazdasági válság a romániai ingatlanpiacon, szó nincs akkora zuhanásról, mint amilyent a 2008-as világválság hozott. Bár a bérpiac valóban lelassult az online oktatásban tanuló egyetemi hallgatók távolléte, valamint az elmaradó turisták miatt, s az ingatlanok adásvétele sem pörög olyan mértékben, mint az előző években, az árak tartják magukat.
– jelentette ki érdeklődésünkre Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.
Összegzésképpen kifejtette, a kolozsvári „őslakosok” egyre inkább kiszorulnak a városból, viszont a környező megyékből érkező befektetők megmagyarázhatatlanul magas árakat fizetnek a kincses városi lakásokért.
– mutatott rá az ingatlanközvetítő. Kifejtette, az adásvétel nem pörög ugyan olyan mértékben, mint az elmúlt években, de még mindig nagy a kereslet, Máramaros, Szilágy, Beszterce megyéből érkeznek vásárlók, akik még mindig úgy gondolják, hogy „Kolozsvár az ingatlanok eldorádója”.
Mindez olyan körülmények között, hogy semmi nem utal arra, miszerint ez a trend hosszú távon fenntartható, hiszen a bérpiac megingott, az Airbnb-rendszerben kiadott lakásokat továbbra sem tudják hasznosítani, sőt már szállodákat is próbálnak ilyen módon értékesíteni, hosszú távra kiadni, ám eredménytelenül. „A gazdaságban néhány iparág leállt vagy lelassult, ez visszaveti a bérpiacot.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Bónis Endre.
Hozzáfűzte: a befektetők még nem érzik annak a súlyát, hogy átalakul a bérpiac, kérdéses, ki tudják-e majd adni a befektetés céljából vásárolt lakást, hasznosítható lesz-e megfelelő rentabilitással.
„Mindenki abban bízik, hogyha vásárol egy kétszobás belvárosi lakást, havi 500 euróért kiadja bérbe. Nem veszik figyelembe, hogy a város egy része leállt, az egyetemi oktatás online zajlik, a turizmus, a vendéglátás döcög, kínlódik” – irányította rá a figyelmet az ingatlanközvetítő.
„Most vagyunk a hullám tetején, a korrekció elkerülhetetlen, az áraknak össze kell hangolódniuk a kínálattal.”
Fotó: Jakab Mónika
A környező megyékből érkező befektetések ugyanakkor olyan lavinát indítottak el, hogy a kolozsváriak már nem tudnak „labdába rúgni”. Például
Ez is beindított egy láncreakciót, a megnövekedett kereslet miatt a környező falvakban szintén magasak az árak.
Emellett a járvány okozta lezárások hatására egyre többen vásárolnak társasházat, ezek ára is irreálisan megnőtt, a piac erre úgy reagált, hogy a befektetők többsége most olyan telket keres, amelyre társasházat tud építeni. Tehát a fejlesztők sem érzik a válság hatását, nem fogták vissza magukat, ugyanúgy vásárolják az építkezésre alkalmas telkeket, ha piacra dobnak egy új építésű lakást, négyzetméterenként 2200–3000 eurós áron, még mindig tudják értékesíteni.
„Az ingatlanpiac mindig későn reagál a válságra, hiszen két-három év, amíg egy projekt lezárul, lefut az engedélyeztetés, az építés, tehát lassan éri utol magát a folyamat” – összegzett Bónis Endre. A szakértő különben arra számít, hogy hasonlóan a 2008-as válsághoz, a jelenleginek is lesz hatása az ingatlanpiacra.
– vetítette előre a közvetítő, aki arra is számít, hogy az európai uniós, valamint állami támogatások egy részét is ingatlanfejlesztésbe fektetik, ez is a túlkínálathoz vezet, ugyanakkor a vásárlóerő válság okozta megrendülése is az árak csökkenését eredményezheti.
A Partiumban az ünnepek alatt az elmúlt évekhez képest kevesebb volt az adásvételek száma – jelentette ki György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanügynökség vezetője, amikor arról faggattuk, hogy milyen változásokat tapasztalt az elmúlt időszakban. Mint részletezte, a korábbi években Nagyváradra és környékére hazatértek a külföldön dolgozók, és ingatlanba fektették a pénzüket, az elmúlt év végén ez a hullám elmaradt, mert külföldről nehézkes volt a beutazás. De – tette hozzá – az év többi időszakához viszonyítva nem esett vissza az adásvételek száma, és az árak is tartják magukat.
Nagyváradon minden a régi. A szakértő szerint a vásárlóerő nem gyengült, a fogyasztás nem csökken
Fotó: Pixabay
György-Csáki István pedig optimista, tapasztalatai szerint a vásárlóerő sem gyengült, a fogyasztás nem csökken. „Továbbra is vásárolnak befektetés céljából lakásokat, az ingatlant tartják a legbiztosabb befektetésnek. Akinek van pár tízezer eurója, úgy számol, hogy a bankban alig kap érte valamit, viszont ha ezért a pénzért vásárol egy lakást, kiadja albérletbe, Airbnb-rendszerben, még mindig megvalósít egy állandó, valamennyire passzív jövedelmet” – fejette ki az ingatlanközvetítő.
Nagyváradon például bár kisebb mértékben, de még mindig működik a rendszer, elsősorban a luxuslakásokat veszik ki hosszabb távra bérbe. „Úgy gondolom, hogyha a beoltottak száma növekedni fog, a fertőzések száma csökken, az élet visszaáll a rendes kerékvágásba, ha a gazdaság is talpra áll, és az ingatlanpiac zavartalanul működik tovább” – mondta György-Csáki István.
A Székelyföldön nem változott sokat az ingatlanpiac az elmúlt időszakban, a tranzakciók száma és a lakások ára sem csökkent – vont mérleget megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség vezetője. Az ügynökség a szolgáltatásaival a teljes Székelyföldet lefedi, és a vállalkozó azt tapasztalja, hogy a bérpiac ott is mérséklődött valamennyire, ám ez nem eredményezte azt, hogy több lakást kínálnak eladásra, az ügynökség portfóliója nem bővült.
– mutatott rá Szabó Lehel. Meglátása szerint ugyanakkor addig nem is változik a helyzet, amíg a bankok nem szigorítanak a hitelezési feltételeken. A szakember egy év múlva, 2022-re számít arra, hogy a kereslet-kínálat viszonya átbillenhet, ugyanis ha már nem lesznek ennyire kedvezőek a hitelkonstrukciók, a potenciális vásárlók nem jutnak kedvező kölcsönhöz.
Szabó Lehel tapasztalatai szerint jelenleg a Székelyföld különböző régiói között nincs számottevő különbség, a telkek, házak iránt sokan érdeklődnek, de a panellakások iránt is van kereslet, az Első otthon programmal inkább tömbházlakást vásárolnak. A szakember kérdésünkre leszögezte, nem tartja valószínűnek, hogy idén számottevő változás lesz a székelyföldi ingatlanpiacon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!