Nem helyinek való vidék. Más megyékből érkeznek vásárlók, akik még mindig úgy gondolják, Kolozsvár az ingatlanok „eldorádója”
Fotó: Jakab Mónika
A tavalyi évhez hasonlóan idén sem várhatóak drasztikus változások az erdélyi és a partiumi ingatlanpiacon. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint legkorábban jövőre éreztetheti hatását a koronavírus-világjárvány és a pandémia miatt foganatosított óvintézkedések nyomán kialakult gazdasági válság.
2021. január 14., 14:482021. január 14., 14:48
Egyelőre alig-alig látszik érződik a koronavírus-világjárvány miatt kialakult gazdasági válság a romániai ingatlanpiacon, szó nincs akkora zuhanásról, mint amilyent a 2008-as világválság hozott. Bár a bérpiac valóban lelassult az online oktatásban tanuló egyetemi hallgatók távolléte, valamint az elmaradó turisták miatt, s az ingatlanok adásvétele sem pörög olyan mértékben, mint az előző években, az árak tartják magukat.
– jelentette ki érdeklődésünkre Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.
Összegzésképpen kifejtette, a kolozsvári „őslakosok” egyre inkább kiszorulnak a városból, viszont a környező megyékből érkező befektetők megmagyarázhatatlanul magas árakat fizetnek a kincses városi lakásokért.
– mutatott rá az ingatlanközvetítő. Kifejtette, az adásvétel nem pörög ugyan olyan mértékben, mint az elmúlt években, de még mindig nagy a kereslet, Máramaros, Szilágy, Beszterce megyéből érkeznek vásárlók, akik még mindig úgy gondolják, hogy „Kolozsvár az ingatlanok eldorádója”.
Mindez olyan körülmények között, hogy semmi nem utal arra, miszerint ez a trend hosszú távon fenntartható, hiszen a bérpiac megingott, az Airbnb-rendszerben kiadott lakásokat továbbra sem tudják hasznosítani, sőt már szállodákat is próbálnak ilyen módon értékesíteni, hosszú távra kiadni, ám eredménytelenül. „A gazdaságban néhány iparág leállt vagy lelassult, ez visszaveti a bérpiacot.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Bónis Endre.
Hozzáfűzte: a befektetők még nem érzik annak a súlyát, hogy átalakul a bérpiac, kérdéses, ki tudják-e majd adni a befektetés céljából vásárolt lakást, hasznosítható lesz-e megfelelő rentabilitással.
„Mindenki abban bízik, hogyha vásárol egy kétszobás belvárosi lakást, havi 500 euróért kiadja bérbe. Nem veszik figyelembe, hogy a város egy része leállt, az egyetemi oktatás online zajlik, a turizmus, a vendéglátás döcög, kínlódik” – irányította rá a figyelmet az ingatlanközvetítő.
„Most vagyunk a hullám tetején, a korrekció elkerülhetetlen, az áraknak össze kell hangolódniuk a kínálattal.”
Fotó: Jakab Mónika
A környező megyékből érkező befektetések ugyanakkor olyan lavinát indítottak el, hogy a kolozsváriak már nem tudnak „labdába rúgni”. Például
Ez is beindított egy láncreakciót, a megnövekedett kereslet miatt a környező falvakban szintén magasak az árak.
Emellett a járvány okozta lezárások hatására egyre többen vásárolnak társasházat, ezek ára is irreálisan megnőtt, a piac erre úgy reagált, hogy a befektetők többsége most olyan telket keres, amelyre társasházat tud építeni. Tehát a fejlesztők sem érzik a válság hatását, nem fogták vissza magukat, ugyanúgy vásárolják az építkezésre alkalmas telkeket, ha piacra dobnak egy új építésű lakást, négyzetméterenként 2200–3000 eurós áron, még mindig tudják értékesíteni.
„Az ingatlanpiac mindig későn reagál a válságra, hiszen két-három év, amíg egy projekt lezárul, lefut az engedélyeztetés, az építés, tehát lassan éri utol magát a folyamat” – összegzett Bónis Endre. A szakértő különben arra számít, hogy hasonlóan a 2008-as válsághoz, a jelenleginek is lesz hatása az ingatlanpiacra.
– vetítette előre a közvetítő, aki arra is számít, hogy az európai uniós, valamint állami támogatások egy részét is ingatlanfejlesztésbe fektetik, ez is a túlkínálathoz vezet, ugyanakkor a vásárlóerő válság okozta megrendülése is az árak csökkenését eredményezheti.
A Partiumban az ünnepek alatt az elmúlt évekhez képest kevesebb volt az adásvételek száma – jelentette ki György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanügynökség vezetője, amikor arról faggattuk, hogy milyen változásokat tapasztalt az elmúlt időszakban. Mint részletezte, a korábbi években Nagyváradra és környékére hazatértek a külföldön dolgozók, és ingatlanba fektették a pénzüket, az elmúlt év végén ez a hullám elmaradt, mert külföldről nehézkes volt a beutazás. De – tette hozzá – az év többi időszakához viszonyítva nem esett vissza az adásvételek száma, és az árak is tartják magukat.
Nagyváradon minden a régi. A szakértő szerint a vásárlóerő nem gyengült, a fogyasztás nem csökken
Fotó: Pixabay
György-Csáki István pedig optimista, tapasztalatai szerint a vásárlóerő sem gyengült, a fogyasztás nem csökken. „Továbbra is vásárolnak befektetés céljából lakásokat, az ingatlant tartják a legbiztosabb befektetésnek. Akinek van pár tízezer eurója, úgy számol, hogy a bankban alig kap érte valamit, viszont ha ezért a pénzért vásárol egy lakást, kiadja albérletbe, Airbnb-rendszerben, még mindig megvalósít egy állandó, valamennyire passzív jövedelmet” – fejette ki az ingatlanközvetítő.
Nagyváradon például bár kisebb mértékben, de még mindig működik a rendszer, elsősorban a luxuslakásokat veszik ki hosszabb távra bérbe. „Úgy gondolom, hogyha a beoltottak száma növekedni fog, a fertőzések száma csökken, az élet visszaáll a rendes kerékvágásba, ha a gazdaság is talpra áll, és az ingatlanpiac zavartalanul működik tovább” – mondta György-Csáki István.
A Székelyföldön nem változott sokat az ingatlanpiac az elmúlt időszakban, a tranzakciók száma és a lakások ára sem csökkent – vont mérleget megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség vezetője. Az ügynökség a szolgáltatásaival a teljes Székelyföldet lefedi, és a vállalkozó azt tapasztalja, hogy a bérpiac ott is mérséklődött valamennyire, ám ez nem eredményezte azt, hogy több lakást kínálnak eladásra, az ügynökség portfóliója nem bővült.
– mutatott rá Szabó Lehel. Meglátása szerint ugyanakkor addig nem is változik a helyzet, amíg a bankok nem szigorítanak a hitelezési feltételeken. A szakember egy év múlva, 2022-re számít arra, hogy a kereslet-kínálat viszonya átbillenhet, ugyanis ha már nem lesznek ennyire kedvezőek a hitelkonstrukciók, a potenciális vásárlók nem jutnak kedvező kölcsönhöz.
Szabó Lehel tapasztalatai szerint jelenleg a Székelyföld különböző régiói között nincs számottevő különbség, a telkek, házak iránt sokan érdeklődnek, de a panellakások iránt is van kereslet, az Első otthon programmal inkább tömbházlakást vásárolnak. A szakember kérdésünkre leszögezte, nem tartja valószínűnek, hogy idén számottevő változás lesz a székelyföldi ingatlanpiacon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!