
A román kormány valóban törlesztette a Nemzetközi Valutaalptól (IMF) igényelt hitelt – erősítette meg csütörtökön Victor Ponta szerdai bejelentését Guillermo Tolosa.
2015. szeptember 17., 20:132015. szeptember 17., 20:13
2015. szeptember 17., 21:072015. szeptember 17., 21:07
A washingtoni székhelyű pénzintézet Romániába és Bulgáriába kiküldött képviselőjét azt követően faggatta a sajtó, hogy a Hotnews.ro portál azt írta Ponta nyilatkozata kapcsán: „az IMF által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a kormányfő egy másik filmet néz”. A portál azt állította, idén mintegy 240 milliót eurót kell törlesztenünk, 2016-ban egy újabb 120 millió eurós részlet lesz, ami után 2019-ig további 1,5 millió euró értékben kell kamatot fizetni.
Tolosa csütörtökön kifejtette, a kormány valóban törlesztett, a további három hitelrészletet a Román Nemzeti Banknak (BNR) kell kifizetnie, Romániának ugyanis különféle adósságai vannak az IMF felé, egy részét a kormánynak, a másikat a jegybanknak kell átutalnia. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank tartalékába került.
Hamarosan lejár a szerződés
Románia hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal egyébként szeptember 26-án lejár. Sikerről azonban nem lehet beszélni, mutatott rá csütörtökön Tolosa.
„A megállapodásban rögzített makrogazdasági célkitűzéseket sikerült teljesíteni, a gazdaság egészséges és fenntartható ütemben bővül, az adódeficit fenntartható. Románia már nem tekint félve a jövőbe. A politikai folyamatok kiszámíthatatlansága ebben a periódusban nehezítette, hogy megelőlegezzük a bizalmat, miszerint valóban gyakorlatba ültetik ezeket a makrogazdasági szempontból egészséges intézkedéseket” – nyilatkozta a valutaalap romániai képviselője.
Mint magyarázta, részben ez az oka annak, hogy az IMF vezetőtanácsa nem zárta le a megállapodás felülvizsgálatát. A strukturális reformok kapcsán Tolosa azt mondja, hogy voltak projektek, amelyek sikerrel jártak, a többi, főként az állami tulajdonú vállalatokkal kapcsolatosak, kudarcot vallott.
Cél az elővigyázatosság
Tolosa ugyanakkor megerősítette azt a korábbi értesülést, miszerint októberben érkezik Bukarestbe az IMF technikai küldöttsége, hogy egyeztessenek a kormánnyal a 2016-os évi állami költségvetésről, tehát a látogatásnak nincs köze egy eljövendő hitelmegállapodáshoz. Mint részletezte, Romániának igényelnie kell a Nemzetközi Valutaalaptól az új hitelmegállapodást, amennyiben szeretné azt – jelentette ki Guillermo Tolosa.
„Előbb meg kell kapnunk az igénylést, aztán a kormánnyal együtt megvizsgáljuk az összes rendelkezésre álló lehetőséget. Más lesz, mint az eddigiek. (…) Ez most csak egy technikai egyeztetés a költségvetésről” – válaszolta Tolosa arra a kérdésre, hogy adna-e a washingtoni székhelyű pénzintézet újabb hitelt Romániának. Megjegyezte, mostanáig az IMF-hez nem érkezett hivatalos megkeresés a román hatóságok részéről egy újabb hitel kapcsán.
Victor Ponta kormányfő egyébként – amint arról beszámoltunk – a napokban arról beszélt: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást.
Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére. Ugyanakkor az ellenzék is támogatja az új megállapodást. Mint Alina Gorghiu, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke fogalmazott, Románia megállna a lábán magában is, de szükség van egy rugalmas hitelkonstrukcóra, hogy „megvédje az országot az esetleges piaci turbulenciáktól”.
Mint ismeretes, Romániának ebben a hónapban jár le a 2009 óta sorozatban harmadik hitelmegállapodása. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel. Tavaly június óta az IMF és az Európai Bizottság nem bocsátott Románia rendelkezésére újabb hitelrészleteket, mert nézeteltérés támadt a bukaresti kormány és a nemzetközi hitelezők között, akik nem értettek egyet a kormány adócsökkentési és béremelési politikájával, amit a parlament által csütörtökön megszavazott adótörvény részben tartalmaz.
A kormány tagjai korábban elutasították egy újabb megállapodás megkötésének gondolatát, amivel nem értett egyet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, aki többször szorgalmazta újabb egyezség tető alá hozását.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!