
A román kormány valóban törlesztette a Nemzetközi Valutaalptól (IMF) igényelt hitelt – erősítette meg csütörtökön Victor Ponta szerdai bejelentését Guillermo Tolosa.
2015. szeptember 17., 20:132015. szeptember 17., 20:13
2015. szeptember 17., 21:072015. szeptember 17., 21:07
A washingtoni székhelyű pénzintézet Romániába és Bulgáriába kiküldött képviselőjét azt követően faggatta a sajtó, hogy a Hotnews.ro portál azt írta Ponta nyilatkozata kapcsán: „az IMF által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a kormányfő egy másik filmet néz”. A portál azt állította, idén mintegy 240 milliót eurót kell törlesztenünk, 2016-ban egy újabb 120 millió eurós részlet lesz, ami után 2019-ig további 1,5 millió euró értékben kell kamatot fizetni.
Tolosa csütörtökön kifejtette, a kormány valóban törlesztett, a további három hitelrészletet a Román Nemzeti Banknak (BNR) kell kifizetnie, Romániának ugyanis különféle adósságai vannak az IMF felé, egy részét a kormánynak, a másikat a jegybanknak kell átutalnia. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank tartalékába került.
Hamarosan lejár a szerződés
Románia hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal egyébként szeptember 26-án lejár. Sikerről azonban nem lehet beszélni, mutatott rá csütörtökön Tolosa.
„A megállapodásban rögzített makrogazdasági célkitűzéseket sikerült teljesíteni, a gazdaság egészséges és fenntartható ütemben bővül, az adódeficit fenntartható. Románia már nem tekint félve a jövőbe. A politikai folyamatok kiszámíthatatlansága ebben a periódusban nehezítette, hogy megelőlegezzük a bizalmat, miszerint valóban gyakorlatba ültetik ezeket a makrogazdasági szempontból egészséges intézkedéseket” – nyilatkozta a valutaalap romániai képviselője.
Mint magyarázta, részben ez az oka annak, hogy az IMF vezetőtanácsa nem zárta le a megállapodás felülvizsgálatát. A strukturális reformok kapcsán Tolosa azt mondja, hogy voltak projektek, amelyek sikerrel jártak, a többi, főként az állami tulajdonú vállalatokkal kapcsolatosak, kudarcot vallott.
Cél az elővigyázatosság
Tolosa ugyanakkor megerősítette azt a korábbi értesülést, miszerint októberben érkezik Bukarestbe az IMF technikai küldöttsége, hogy egyeztessenek a kormánnyal a 2016-os évi állami költségvetésről, tehát a látogatásnak nincs köze egy eljövendő hitelmegállapodáshoz. Mint részletezte, Romániának igényelnie kell a Nemzetközi Valutaalaptól az új hitelmegállapodást, amennyiben szeretné azt – jelentette ki Guillermo Tolosa.
„Előbb meg kell kapnunk az igénylést, aztán a kormánnyal együtt megvizsgáljuk az összes rendelkezésre álló lehetőséget. Más lesz, mint az eddigiek. (…) Ez most csak egy technikai egyeztetés a költségvetésről” – válaszolta Tolosa arra a kérdésre, hogy adna-e a washingtoni székhelyű pénzintézet újabb hitelt Romániának. Megjegyezte, mostanáig az IMF-hez nem érkezett hivatalos megkeresés a román hatóságok részéről egy újabb hitel kapcsán.
Victor Ponta kormányfő egyébként – amint arról beszámoltunk – a napokban arról beszélt: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást.
Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére. Ugyanakkor az ellenzék is támogatja az új megállapodást. Mint Alina Gorghiu, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke fogalmazott, Románia megállna a lábán magában is, de szükség van egy rugalmas hitelkonstrukcóra, hogy „megvédje az országot az esetleges piaci turbulenciáktól”.
Mint ismeretes, Romániának ebben a hónapban jár le a 2009 óta sorozatban harmadik hitelmegállapodása. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel. Tavaly június óta az IMF és az Európai Bizottság nem bocsátott Románia rendelkezésére újabb hitelrészleteket, mert nézeteltérés támadt a bukaresti kormány és a nemzetközi hitelezők között, akik nem értettek egyet a kormány adócsökkentési és béremelési politikájával, amit a parlament által csütörtökön megszavazott adótörvény részben tartalmaz.
A kormány tagjai korábban elutasították egy újabb megállapodás megkötésének gondolatát, amivel nem értett egyet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, aki többször szorgalmazta újabb egyezség tető alá hozását.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!