
A román kormány valóban törlesztette a Nemzetközi Valutaalptól (IMF) igényelt hitelt – erősítette meg csütörtökön Victor Ponta szerdai bejelentését Guillermo Tolosa.
2015. szeptember 17., 20:132015. szeptember 17., 20:13
2015. szeptember 17., 21:072015. szeptember 17., 21:07
A washingtoni székhelyű pénzintézet Romániába és Bulgáriába kiküldött képviselőjét azt követően faggatta a sajtó, hogy a Hotnews.ro portál azt írta Ponta nyilatkozata kapcsán: „az IMF által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a kormányfő egy másik filmet néz”. A portál azt állította, idén mintegy 240 milliót eurót kell törlesztenünk, 2016-ban egy újabb 120 millió eurós részlet lesz, ami után 2019-ig további 1,5 millió euró értékben kell kamatot fizetni.
Tolosa csütörtökön kifejtette, a kormány valóban törlesztett, a további három hitelrészletet a Román Nemzeti Banknak (BNR) kell kifizetnie, Romániának ugyanis különféle adósságai vannak az IMF felé, egy részét a kormánynak, a másikat a jegybanknak kell átutalnia. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank tartalékába került.
Hamarosan lejár a szerződés
Románia hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal egyébként szeptember 26-án lejár. Sikerről azonban nem lehet beszélni, mutatott rá csütörtökön Tolosa.
„A megállapodásban rögzített makrogazdasági célkitűzéseket sikerült teljesíteni, a gazdaság egészséges és fenntartható ütemben bővül, az adódeficit fenntartható. Románia már nem tekint félve a jövőbe. A politikai folyamatok kiszámíthatatlansága ebben a periódusban nehezítette, hogy megelőlegezzük a bizalmat, miszerint valóban gyakorlatba ültetik ezeket a makrogazdasági szempontból egészséges intézkedéseket” – nyilatkozta a valutaalap romániai képviselője.
Mint magyarázta, részben ez az oka annak, hogy az IMF vezetőtanácsa nem zárta le a megállapodás felülvizsgálatát. A strukturális reformok kapcsán Tolosa azt mondja, hogy voltak projektek, amelyek sikerrel jártak, a többi, főként az állami tulajdonú vállalatokkal kapcsolatosak, kudarcot vallott.
Cél az elővigyázatosság
Tolosa ugyanakkor megerősítette azt a korábbi értesülést, miszerint októberben érkezik Bukarestbe az IMF technikai küldöttsége, hogy egyeztessenek a kormánnyal a 2016-os évi állami költségvetésről, tehát a látogatásnak nincs köze egy eljövendő hitelmegállapodáshoz. Mint részletezte, Romániának igényelnie kell a Nemzetközi Valutaalaptól az új hitelmegállapodást, amennyiben szeretné azt – jelentette ki Guillermo Tolosa.
„Előbb meg kell kapnunk az igénylést, aztán a kormánnyal együtt megvizsgáljuk az összes rendelkezésre álló lehetőséget. Más lesz, mint az eddigiek. (…) Ez most csak egy technikai egyeztetés a költségvetésről” – válaszolta Tolosa arra a kérdésre, hogy adna-e a washingtoni székhelyű pénzintézet újabb hitelt Romániának. Megjegyezte, mostanáig az IMF-hez nem érkezett hivatalos megkeresés a román hatóságok részéről egy újabb hitel kapcsán.
Victor Ponta kormányfő egyébként – amint arról beszámoltunk – a napokban arról beszélt: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást.
Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére. Ugyanakkor az ellenzék is támogatja az új megállapodást. Mint Alina Gorghiu, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke fogalmazott, Románia megállna a lábán magában is, de szükség van egy rugalmas hitelkonstrukcóra, hogy „megvédje az országot az esetleges piaci turbulenciáktól”.
Mint ismeretes, Romániának ebben a hónapban jár le a 2009 óta sorozatban harmadik hitelmegállapodása. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel. Tavaly június óta az IMF és az Európai Bizottság nem bocsátott Románia rendelkezésére újabb hitelrészleteket, mert nézeteltérés támadt a bukaresti kormány és a nemzetközi hitelezők között, akik nem értettek egyet a kormány adócsökkentési és béremelési politikájával, amit a parlament által csütörtökön megszavazott adótörvény részben tartalmaz.
A kormány tagjai korábban elutasították egy újabb megállapodás megkötésének gondolatát, amivel nem értett egyet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, aki többször szorgalmazta újabb egyezség tető alá hozását.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!