Fotó: nf
Bár február 5-én véget ér Románia nemzetközi hitelezőinek bukaresti tárgyalássorozata, továbbra sem lehet megjósolni, hogy érvényben marad-e a készenlétihitel-megállapodás, vagy kudarcba fullad az elővigyázatossági kölcsönről szóló szerződés, miután a kiszivárgott információk szerint egyelőre nem körvonalazódik megegyezés.
2014. január 28., 15:352014. január 28., 15:35
Mint ismeretes, az előzetes bejelentések szerint a tárgyalások során a felek egyebek mellett arra keresnek megoldást, hogy milyen forrásokból lehet majd pótolni az üzemanyagokra januártól kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Ugyanakkor a hitelezők – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – képviselői konkrét javaslatokat várnak a kormánytól az adócsalás visszaszorítására, a magánosítás, illetve a reformok folytatására. A megállapodást jelen pillanatban az nehezíti a leginkább, hogy a kormány kitart abbéli szándéka mellett, hogy áprilistól kivesse az elhalasztott hétcentes adót, Traian Băsescu államfő azonban jelezte, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz társuló szándéknyilatkozatot, amíg az számol az új illetékkel, kézjegye nélkül viszont a dokumentumot nem lehet továbbítani jóváhagyásra az IMF igazgatótanácsához.
Ellenzi ugyanakkor az új jövedéki adót az üzleti szféra is. Szerintük a kormánynak más forrásokból kellene előteremtenie a tervezett bevételeket, például – mint tanácsolják – javíthatnák az adóbehajtás hatékonyságát. Az IMF küldöttségével folytatott tárgyalások során a vállalkozók kifogásolták a kormány másik, idén bevezetett intézkedését, az úgynevezett oszlopadót is. Mint ismeretes, ezentúl a jogi személyeknek a melléképületekre, oszlopokra, s más nem ingatlan jellegű építményekre, berendezésekre is adót kell fizetniük.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor az IMF küldöttsége nem tűnt túl lelkesnek a kormány azon terve láttán, hogy akár 10 százalékos kedvezményt is biztosítanának mindazoknak, akik előlegben befizetnék adóikat. A Ponta-kabinet azzal érvel, hogy az így keletkező kiesést kompenzálná, ha a kormánynak így nem kellene hiteleket igényelnie – s így kamatot fizetnie – a költségvetési hiány finanszírozására. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint azonban az IMF képviselői még nem bólintottak rá a javaslatra.
A tárgyalások egyébként folytatódnak, a hitelezők minden nap egyeztetnek a bukaresti hatóságokkal. Az IMF-küldöttség közlése szerint pedig a pénzügyi megállapodás hatékony lesz a román gazdaságra nézve.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!