
Fotó: nf
Bár február 5-én véget ér Románia nemzetközi hitelezőinek bukaresti tárgyalássorozata, továbbra sem lehet megjósolni, hogy érvényben marad-e a készenlétihitel-megállapodás, vagy kudarcba fullad az elővigyázatossági kölcsönről szóló szerződés, miután a kiszivárgott információk szerint egyelőre nem körvonalazódik megegyezés.
2014. január 28., 15:352014. január 28., 15:35
Mint ismeretes, az előzetes bejelentések szerint a tárgyalások során a felek egyebek mellett arra keresnek megoldást, hogy milyen forrásokból lehet majd pótolni az üzemanyagokra januártól kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Ugyanakkor a hitelezők – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – képviselői konkrét javaslatokat várnak a kormánytól az adócsalás visszaszorítására, a magánosítás, illetve a reformok folytatására. A megállapodást jelen pillanatban az nehezíti a leginkább, hogy a kormány kitart abbéli szándéka mellett, hogy áprilistól kivesse az elhalasztott hétcentes adót, Traian Băsescu államfő azonban jelezte, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz társuló szándéknyilatkozatot, amíg az számol az új illetékkel, kézjegye nélkül viszont a dokumentumot nem lehet továbbítani jóváhagyásra az IMF igazgatótanácsához.
Ellenzi ugyanakkor az új jövedéki adót az üzleti szféra is. Szerintük a kormánynak más forrásokból kellene előteremtenie a tervezett bevételeket, például – mint tanácsolják – javíthatnák az adóbehajtás hatékonyságát. Az IMF küldöttségével folytatott tárgyalások során a vállalkozók kifogásolták a kormány másik, idén bevezetett intézkedését, az úgynevezett oszlopadót is. Mint ismeretes, ezentúl a jogi személyeknek a melléképületekre, oszlopokra, s más nem ingatlan jellegű építményekre, berendezésekre is adót kell fizetniük.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor az IMF küldöttsége nem tűnt túl lelkesnek a kormány azon terve láttán, hogy akár 10 százalékos kedvezményt is biztosítanának mindazoknak, akik előlegben befizetnék adóikat. A Ponta-kabinet azzal érvel, hogy az így keletkező kiesést kompenzálná, ha a kormánynak így nem kellene hiteleket igényelnie – s így kamatot fizetnie – a költségvetési hiány finanszírozására. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint azonban az IMF képviselői még nem bólintottak rá a javaslatra.
A tárgyalások egyébként folytatódnak, a hitelezők minden nap egyeztetnek a bukaresti hatóságokkal. Az IMF-küldöttség közlése szerint pedig a pénzügyi megállapodás hatékony lesz a román gazdaságra nézve.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
szóljon hozzá!