Fotó: nf
Bár február 5-én véget ér Románia nemzetközi hitelezőinek bukaresti tárgyalássorozata, továbbra sem lehet megjósolni, hogy érvényben marad-e a készenlétihitel-megállapodás, vagy kudarcba fullad az elővigyázatossági kölcsönről szóló szerződés, miután a kiszivárgott információk szerint egyelőre nem körvonalazódik megegyezés.
2014. január 28., 15:352014. január 28., 15:35
Mint ismeretes, az előzetes bejelentések szerint a tárgyalások során a felek egyebek mellett arra keresnek megoldást, hogy milyen forrásokból lehet majd pótolni az üzemanyagokra januártól kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Ugyanakkor a hitelezők – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – képviselői konkrét javaslatokat várnak a kormánytól az adócsalás visszaszorítására, a magánosítás, illetve a reformok folytatására. A megállapodást jelen pillanatban az nehezíti a leginkább, hogy a kormány kitart abbéli szándéka mellett, hogy áprilistól kivesse az elhalasztott hétcentes adót, Traian Băsescu államfő azonban jelezte, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz társuló szándéknyilatkozatot, amíg az számol az új illetékkel, kézjegye nélkül viszont a dokumentumot nem lehet továbbítani jóváhagyásra az IMF igazgatótanácsához.
Ellenzi ugyanakkor az új jövedéki adót az üzleti szféra is. Szerintük a kormánynak más forrásokból kellene előteremtenie a tervezett bevételeket, például – mint tanácsolják – javíthatnák az adóbehajtás hatékonyságát. Az IMF küldöttségével folytatott tárgyalások során a vállalkozók kifogásolták a kormány másik, idén bevezetett intézkedését, az úgynevezett oszlopadót is. Mint ismeretes, ezentúl a jogi személyeknek a melléképületekre, oszlopokra, s más nem ingatlan jellegű építményekre, berendezésekre is adót kell fizetniük.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor az IMF küldöttsége nem tűnt túl lelkesnek a kormány azon terve láttán, hogy akár 10 százalékos kedvezményt is biztosítanának mindazoknak, akik előlegben befizetnék adóikat. A Ponta-kabinet azzal érvel, hogy az így keletkező kiesést kompenzálná, ha a kormánynak így nem kellene hiteleket igényelnie – s így kamatot fizetnie – a költségvetési hiány finanszírozására. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint azonban az IMF képviselői még nem bólintottak rá a javaslatra.
A tárgyalások egyébként folytatódnak, a hitelezők minden nap egyeztetnek a bukaresti hatóságokkal. Az IMF-küldöttség közlése szerint pedig a pénzügyi megállapodás hatékony lesz a román gazdaságra nézve.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!