
Fotó: nf
Bár február 5-én véget ér Románia nemzetközi hitelezőinek bukaresti tárgyalássorozata, továbbra sem lehet megjósolni, hogy érvényben marad-e a készenlétihitel-megállapodás, vagy kudarcba fullad az elővigyázatossági kölcsönről szóló szerződés, miután a kiszivárgott információk szerint egyelőre nem körvonalazódik megegyezés.
2014. január 28., 15:352014. január 28., 15:35
Mint ismeretes, az előzetes bejelentések szerint a tárgyalások során a felek egyebek mellett arra keresnek megoldást, hogy milyen forrásokból lehet majd pótolni az üzemanyagokra januártól kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Ugyanakkor a hitelezők – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – képviselői konkrét javaslatokat várnak a kormánytól az adócsalás visszaszorítására, a magánosítás, illetve a reformok folytatására. A megállapodást jelen pillanatban az nehezíti a leginkább, hogy a kormány kitart abbéli szándéka mellett, hogy áprilistól kivesse az elhalasztott hétcentes adót, Traian Băsescu államfő azonban jelezte, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz társuló szándéknyilatkozatot, amíg az számol az új illetékkel, kézjegye nélkül viszont a dokumentumot nem lehet továbbítani jóváhagyásra az IMF igazgatótanácsához.
Ellenzi ugyanakkor az új jövedéki adót az üzleti szféra is. Szerintük a kormánynak más forrásokból kellene előteremtenie a tervezett bevételeket, például – mint tanácsolják – javíthatnák az adóbehajtás hatékonyságát. Az IMF küldöttségével folytatott tárgyalások során a vállalkozók kifogásolták a kormány másik, idén bevezetett intézkedését, az úgynevezett oszlopadót is. Mint ismeretes, ezentúl a jogi személyeknek a melléképületekre, oszlopokra, s más nem ingatlan jellegű építményekre, berendezésekre is adót kell fizetniük.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor az IMF küldöttsége nem tűnt túl lelkesnek a kormány azon terve láttán, hogy akár 10 százalékos kedvezményt is biztosítanának mindazoknak, akik előlegben befizetnék adóikat. A Ponta-kabinet azzal érvel, hogy az így keletkező kiesést kompenzálná, ha a kormánynak így nem kellene hiteleket igényelnie – s így kamatot fizetnie – a költségvetési hiány finanszírozására. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint azonban az IMF képviselői még nem bólintottak rá a javaslatra.
A tárgyalások egyébként folytatódnak, a hitelezők minden nap egyeztetnek a bukaresti hatóságokkal. Az IMF-küldöttség közlése szerint pedig a pénzügyi megállapodás hatékony lesz a román gazdaságra nézve.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitelmegállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!