Fotó: Pixabay.com
Fél évvel a legújabb kiírás botrányos rajtja után elkezdődött a romániai napelemprogram keretében benyújtott lakossági pályázatok ellenőrzése. A Zöld ház programként is ismert, áramfejlesztő napelemek felszerelésére legtöbb 20 ezer lejes állami támogatást nyújtó kezdeményezés újabb szakaszát csak az év második felében tudják útjára indítani – az ígéretek szerint egyszerűbb feltételek mellett.
2022. június 20., 14:492022. június 20., 14:49
2022. június 20., 15:182022. június 20., 15:18
„Sajnos a Környezetvédelmi Alap (AFM) rendkívül nehézkesen működik, egy olyan intézmény, amely csak a napokban kezdte el a 45 ezer pályázat feldolgozását” – nyilatkozta bő egy hete Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter egy energetikai fórumon. A tavaly decemberben útjára indított programról szólva a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva hozzátette,
„Egy dolog biztos. Az új kiírást mentesíteni kell a bürokratikus akadályoktól, hogy gördülékenyebben menjen mind az iratcsomók feltöltése, mind pedig az ellenőrzés. Sokkal, de sokkal egyszerűbb folyamatban gondolkodunk. Június végéig közvitára bocsátják az új útmutatót, és remélem, hogy sokkal egyszerűbb lesz, kevésbé bürokratikus” – jelentette ki Tánczos Barna, aki arra kérte az újságírókat, az AFM elnökét kérdezzék arról, hány hét alatt zárhatják le a 45 ezer pályázat feldolgozását.
Ezt meg is tette a Greenpeace, amely még májusban közérdekűadat-igénylés jogcímén kért információkat a Környezetvédelmi Alaptól a program állásáról. A környezetvédelmi szervezet hétfőn hozta nyilvánosságra az intézmény válaszát. Ebből kiderül, hogy nem igaz, amit Laurențiu Adrian Neculaescu AFM-elnök még májusban nyilatkozott.
„Jelen pillanatban az intézményen belüli munka szakaszában van a program támogatási útmutatójának módosítása; amint elkészül, közvitára bocsájtjuk a környezetvédelmi minisztérium honlapján. A szükséges lépések megtétele után elkészül a végleges verzió, amelyet miniszteri rendelettel kell elfogadni. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a magánszemélyek az év második felében jelentkezhetnek az új kiírásra egy javított útmutató szerint” – áll a Neculaescu által aláírt válaszlevélben. Ebben egyébként megerősítik, hogy
Fotó: Facebook/Administratia Fondului pentru Mediu
Bőven van mit behozni, hiszen a Zöld ház program ezúttal is botrányos körülmények között indult útjára, és azóta is érthetetlen módon „zajlik”. Mint ismeretes, már a korábbi, 2019-es kiírást is hajmeresztő gondok jellemezték – elég csak annyit megemlíteni, hogy a végül mintegy 12 ezer nyertes pályázó közül körülbelül ezer igénylőnek ma sincs napelemrendszere háza tetején, illetve sokan még mindig ingyen táplálják az országos hálózatba a megtermelt energiafelesleget, mert az illetékes hatóságok, szolgáltatók képtelenek voltak kiadni a szükséges engedélyeket.
Műszaki problémák miatt ugyanis felfüggesztették az igénylők dokumentumainak feltöltését a fotovoltaikus Zöld ház program keretében létrehozott platformra. Az AFM újraindította a pályázók jelentkezését, de az informatikai rendszer ekkor is összeomlott. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a történtek nyomán elfogadhatatlannak nevezte azt a módot, ahogyan az AFM a program elindítását kezelte. A tárcavezető leszögezte, nincs mentség arra a bánásmódra, amelynek a gazdasági szereplők százai és polgárok ezrei voltak az elszenvedői. „Ellenőrzés elindítását kértem a program lebonyolítását illetően. A bocsánatkérés ebben a helyzetben a minimum, de távolról sem elegendő” – közölte akkor Tánczos.
Fülöp Lóránd Árpád, az AFM akkori vezetője a miniszteri elégedetlenség, és a programmal kapcsolatos malőr miatti közfelháborodás hatására benyújtotta becsületbeli lemondását, ám Tánczos Barna ezt nem fogadta el. A Környezetvédelmi Alap végül bejelentette, hogy a fotovoltaikus Zöld ház programot módosításokkal indítja útjára, januárban beprogramálták a napelemes rendszerek telepítésére akkreditált cégeket, hogy tudják feltölteni a dossziék tartalmát. Közben Fülöp végül távozott az AFM éléről, februárban az Országos Környezetvédelmi Ügynökség vezetője lett.
Mint ismeretes, a mostani Zöld ház program célja napelemek segítségével saját, lakossági használatra megfelelő mennyiségű energiát termelni és az országos energetikai hálózatnak átadni a többletet az energiahatékonyság növelése, a levegőminőség javítása és a kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentése érdekében.
A beruházás összköltségéből a jóváhagyott cég levonja a Környezetvédelmi Alap által nyújtott támogatás összegét, a különbözetet pedig a kedvezményezettnek kell önerőből fedeznie. A legtöbb cég úgy „sakkozta ki” – nagyrészt olcsó berendezéseket magában foglaló – ajánlatát, hogy az igénylő csupán 2000 lejes önrésszel „kulcsrakészen” kapjon egy 3–3,5 kilowattos rendszert, amely fedezheti egy átlagos méretű ház éves áramfogyasztásának nagy részét. Ugyanakkor több pénz befektetésével nagyobb teljesítményű rendszerek, minőségben is magasabb szintet képviselő, akár 25 évi jótállási időszakkal bíró napelemek is telepíthetők a program keretein belül azon cégek segítségével, amelyek részt vesznek a támogatási projektben.
Az érintett hatóságok képviselői most is hangsúlyozták: idén akkora költségvetés áll rendelkezésre, hogy valamennyi igénylő megkaphatja a támogatást – persze ha működik a program.
Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a világszinten megugró kereslet a napelemek piacán is jelentős drágulásokat eredményezhet, ezért sokan úgy döntenek, nem várnak az állami támogatásra, hanem önerőből, akár bankhitel felvételével valósítják meg minél hamarabb energetikai függetlenedésüket, önellátásukat.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!