Megszorítások. Szeptembertől likviditási mutatókhoz kötik a biztosítók piaci részesedését
Fotó: Pixabay
Nem járnak pórul azok a polgárok és cégek, akik a felmerült gondok miatt hatósági felügyelet alá vont City Insurance-nál kötöttek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, minden kárvallott hozzá fog jutni az őt megillető pénzhez a Krónikának nyilatkozó illetékes szerint. Birtalan József szerint ugyanakkor az nem zárható ki, hogy eggyel kevesebb biztosító marad a piacon. Szigorúbb szabályok is várhatók.
2021. június 16., 09:392021. június 16., 09:39
A biztosítottaknak nincs okuk aggodalomra, bármi történik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) piacán vezetőnek számító, ám megrendült helyzetű City Insurance céggel, mindenki megkapja a pénzét, a kármegtérítésekben nem lesz fennakadás – szögezte le a Krónika megkeresésére Birtalan József.
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagját annak kapcsán kerestük, hogy a biztosítási felügyelet meghatározott időre a biztosítottak állami garanciaalapjának felügyelete alá vonta a City Insurence céget, amelynek üzleti tervet kell bemutatni arról, hogy képes tovább finanszírozni a működését és eleget tenni a kártérítési követeléseknek.
„Több oka volt annak, hogy a hatóság kénytelen volt felügyelet alá helyezni a céget” – mutatott rá kérdésünkre Birtalan József, felidézve, hogy a City Insurance pénzügyi mutatói nem álltak jól, vállalták, hogy emelik a tőkéjüket, de ez nem történt meg, minden érintett megtapasztalta, hogy késtek a kártérítésekkel, növekedtek az adósságai a zöldkártyarendszer felé, tehát a külföldön elkövetett balesetek kártérítését nem fizette ki időben a többi biztosítónak.
így végül kénytelenek voltak felügyelet alá helyezni.
Ezt követően szakemberekre bízták a cég vezetését, előírtak egy harminc napos határidőt egy finanszírozási terv kidolgozására, amit a felügyeletnek kell majd jóváhagynia, és hatvan napon belül teljesíteni kell a benne foglaltakat. Ha ez nem történik meg, további lépéseket tesznek, a működési engedélyét is visszavonhatják. Ebben az esetben minden kárügy rendezése átkerül a biztosítottak állami garanciaalapjához, amely jelenleg is kezeli a céget, és amely tőkésítve van, van pénze, készen áll bármilyen forgatókönyvre.
– mondta Birtalan József. Felidézte, amikor az Astra és a Carpatica biztosítók csődbe mentek, hasonlóképpen beindult a folyamat, és mindenki megkapta a pénzét. Ugyanakkor gondot jelent, hogy jelenleg is túl kevés a biztosítótársaság a romániai piacon, ha sokkal többen foglalkoznának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal, beindulna a verseny, és egyszerűbb lenne a helyzet.
Jelenleg a nyugati biztosítótársaságok romániai leányvállalatainál a portfólióban a kgfb nem haladja meg a 8–10 százalékot, ennyit tartanak egészségesnek, a 40 százalékos arány már nehézségeket okozhat, illetve olyan tőkeerőt feltételez, ami az előírások, a határidők betartásával is szavatolja a gördülékeny működést – irányította rá a figyelmünket a szakember.
Fotó: 123RF
Leszögezte ugyanakkor, hogy nem lehet hosszú távon fenntartani egy olyan céget, amely minden 1 lej bevételre 1,06 lejt költ. „A biztosítási kötvények árának igazodnia kell a piachoz, és az elmúlt években növekedett az üzemanyag, a villanyáram ára, többször növekedett a minimálbér, ez mind hatással volt a szervizekre, a javítási költségekre. Ugyanakkor az autópark átlagban javult, drágább gépkocsik vannak, melyeket költségesebb javítani, tehát változtak a körülmények, ezt valamilyen szinten a biztosítás árának is követnie kellene” – húzta alá Birtalan József. Hozzátette:
„A referenciaárhoz képest vannak eltérések, de nem lehet hosszú távon veszteségben dolgozni” – hangsúlyozta a felügyelet képviselője. Rámutatott, a veszteséget többféleképpen lehet megszüntetni: a belső folyamatok optimalizálásával, hatékonyabb munkával, áremeléssel. Mindezt a cég menedzsmentjének kellene és kell meglépnie.
A közvetlen elszámolás lehetősége szabályozhatja a piacot, ugyanakkor a Pénzügyi Felügyelet elfogadott egy szabályozást, amelynek hat hónapos az átfutási ideje, így szeptemberben léphet életbe, és amely bizonyos likviditási mutatókhoz köti a piaci részesedés megengedett nagyságát – tudtuk meg Birtalan Józseftől. Mint részletezte, ez azt jelenti, hogy ha a biztosítótársaság nem éri el az elvárt likviditási szintet, akkor vissza kell vennie a piaci részesedéséből, például egy hónapig vagy valamennyi ideig bizonyos kategóriákra, vagy semmire nem köthet biztosítást.
„Jelenleg a cégek 90–95 százaléka teljesíti ezt a feltételt, a többieknek el kell érniük az elvárt likviditási szintet, ha nem akarnak visszavenni a piaci részesedésből. Például a City Insurance cégnél erről is kell szólnia a finanszírozási tervnek” – fogalmazta meg a szakember. Elmondása szerint különben a cég esetében több forgatókönyv is lehetséges: elképzelhető, hogy átveszi egy befektetési alap a többségi tulajdonát, vagy egy másik biztosítótársaság megvásárolja a portfólióját. „Bármi megtörténhet, de egyik esetben sincs ok aggodalomra” – szögezte le ismételten Birtalan József.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy készül egy olyan törvénytervezet is a Versenytanács javaslatára, amely referenciaárakat határoz meg a szervizmunkadíjakra és az autóbérlésekre, mert ezen a téren is vannak visszaélések. „Nehezen lehet elfogadni, hogy 1200 euróért bérelnek csereautót, amikor a piacon 100–200 euró a bér. Az egész rendszert próbáljuk más hatóságokkal együttműködve áttekinteni és leszabályozni, hogy legyen korrekt, ne legyenek túlzások, mert azok nem vezetnek jóra” – jelentette ki Birtalan József.
Zöld jelzésre vár az eladás
A City Insurance a Vivendi International román kft. tulajdonában van, amely mögött a román sajtó szerint Adrian Năstase volt román miniszterelnök sógora, Dan Odobescu áll. A City Insurance április elején jelentette be, hogy a Vivendi megállapodásra jutott a holland I3CP befektetővel a romániai biztosító eladásáról. A tranzakciót várhatóan az idei harmadik negyedévben véglegesítik, amennyiben sikerül megkapniuk a hatósági zöld jelzést. A City Insurance a romániai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) piacán vezetőnek számít, felívelése az elmúlt években történt viszonylag rövid idő alatt, miután a két legnagyobb román biztosító, az Astra és a Carpatica csődbe ment.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás