
2013. január 15., 19:562013. január 15., 19:56
Mint részletezte, a témában már előrehaladott tárgyalások folynak az agrártárca és a pénzügyminisztérium illetékesei között. Javaslatuk pedig az, hogy a második negyedévtől csökkenjen az áfa a kenyér előállításának teljes láncára, azaz a gabona, a malomipar, illetve a pékségek esetében egyaránt. Erre a szaktárcavezető szerint azért is szükség van, mivel a sütőiparban igen nagy az adócsalás mértéke, elmondása szerint eléri a 70 százalékot is.
Constantin szerint viszont az áfacsökkentésnek köszönhetően nőne az adóalap, ami kompenzálná a költségvetés kieséseit. Megjegyezte, ha sikerül az adócsalás mértékét 20 százalékra visszaszorítani, már sikeresnek lehetne minősíteni a kezdeményezést. Amennyiben sikerrel járnak, más ágazatokra is kiszélesítenék a kezdeményezést, tette hozzá a mezőgazdasági miniszter. Szerinte ugyanakkor amennyiben nem válnak valóra a kenyér áfájának csökkentéséhez fűzött reményeik, akkor sem lesz drámai a büdzsé kiesése. A szaktárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy az áfacsökkentés nem egy szociális intézkedés, s nem is az a célja, hogy csökkenjen a kenyér ára.
Akárcsak korábban a Krónika által megkérdezett szakemberek is vallották, a lépés a miniszter szerint sem eredményezi majd az árcsökkentést, az azonban a tárcavezető szerint előfordulhat, hogy hosszú távon stagnálni fog az árszint.
„Ám a legfontosabb célkitűzés az adócsalás visszaszorítása lenne, ezt ugyanis a jelenlegi 24 százalékos áfa csak bátorítja” – fogalmazott Constantin. Hozzátette: a nemzetközi hitelezők a tegnaptól Romániában vizsgálódó küldöttségével egyelőre nem tárgyalnak az intézkedésről, várhatóan egy újabb készenléti hitelmegállapodásra szóló március–áprilisi egyeztetésen hozzák majd szóba. „Sok számítást kell még elvégeznünk, meg kell vizsgálnunk, milyen hatása lehet az áfacsökkentésnek. Amikor ezzel végzünk, valamikor március–áprilisban felvetjük a témát az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon is” – mondta az agrárminiszter.
Egy nappal korábban beszélt egyébként a kenyér áfájának a csökkentéséről Victor Ponta kormányfő is. A Szociálliberális Unió (USL) ülését követő, késő délutáni sajtótájékoztatóján szintén azt mondta, hogy kísérleti program keretében, még a 2013-as év folyamán csökkentenék a kenyér áfáját, ám csakis a kenyérét, más sütőipari termékekre, mint például a kalácsra nem vonatkozna az intézkedés. „Először is egy kísérleti programot javasolok, mondjuk a kenyérre. Vegyük a teljes termelési folyamatot, s lássuk, milyen hatással lesz a költségvetési bevételekre az áfa 24 százalékról 9 százalékra történő csökkentése, azaz egy 15 százalékos kiesés. Év végén meglátjuk majd, hogy több kenyérre állítottak-e ki számlát, illetve hogy több adót fizettek-e be ebből az ágazatból” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint joggal teszik fel a kérdést az IMF illetékesei, hogy ki garantálhatja, hogy az áfacsökkentés visszaszorítja az adócsalás mértékét. Ponta szerint éppen ezért egy kísérleti jellegű program választ adna erre a kérdésre.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.