
2013. január 15., 19:562013. január 15., 19:56
Mint részletezte, a témában már előrehaladott tárgyalások folynak az agrártárca és a pénzügyminisztérium illetékesei között. Javaslatuk pedig az, hogy a második negyedévtől csökkenjen az áfa a kenyér előállításának teljes láncára, azaz a gabona, a malomipar, illetve a pékségek esetében egyaránt. Erre a szaktárcavezető szerint azért is szükség van, mivel a sütőiparban igen nagy az adócsalás mértéke, elmondása szerint eléri a 70 százalékot is.
Constantin szerint viszont az áfacsökkentésnek köszönhetően nőne az adóalap, ami kompenzálná a költségvetés kieséseit. Megjegyezte, ha sikerül az adócsalás mértékét 20 százalékra visszaszorítani, már sikeresnek lehetne minősíteni a kezdeményezést. Amennyiben sikerrel járnak, más ágazatokra is kiszélesítenék a kezdeményezést, tette hozzá a mezőgazdasági miniszter. Szerinte ugyanakkor amennyiben nem válnak valóra a kenyér áfájának csökkentéséhez fűzött reményeik, akkor sem lesz drámai a büdzsé kiesése. A szaktárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy az áfacsökkentés nem egy szociális intézkedés, s nem is az a célja, hogy csökkenjen a kenyér ára.
Akárcsak korábban a Krónika által megkérdezett szakemberek is vallották, a lépés a miniszter szerint sem eredményezi majd az árcsökkentést, az azonban a tárcavezető szerint előfordulhat, hogy hosszú távon stagnálni fog az árszint.
„Ám a legfontosabb célkitűzés az adócsalás visszaszorítása lenne, ezt ugyanis a jelenlegi 24 százalékos áfa csak bátorítja” – fogalmazott Constantin. Hozzátette: a nemzetközi hitelezők a tegnaptól Romániában vizsgálódó küldöttségével egyelőre nem tárgyalnak az intézkedésről, várhatóan egy újabb készenléti hitelmegállapodásra szóló március–áprilisi egyeztetésen hozzák majd szóba. „Sok számítást kell még elvégeznünk, meg kell vizsgálnunk, milyen hatása lehet az áfacsökkentésnek. Amikor ezzel végzünk, valamikor március–áprilisban felvetjük a témát az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon is” – mondta az agrárminiszter.
Egy nappal korábban beszélt egyébként a kenyér áfájának a csökkentéséről Victor Ponta kormányfő is. A Szociálliberális Unió (USL) ülését követő, késő délutáni sajtótájékoztatóján szintén azt mondta, hogy kísérleti program keretében, még a 2013-as év folyamán csökkentenék a kenyér áfáját, ám csakis a kenyérét, más sütőipari termékekre, mint például a kalácsra nem vonatkozna az intézkedés. „Először is egy kísérleti programot javasolok, mondjuk a kenyérre. Vegyük a teljes termelési folyamatot, s lássuk, milyen hatással lesz a költségvetési bevételekre az áfa 24 százalékról 9 százalékra történő csökkentése, azaz egy 15 százalékos kiesés. Év végén meglátjuk majd, hogy több kenyérre állítottak-e ki számlát, illetve hogy több adót fizettek-e be ebből az ágazatból” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint joggal teszik fel a kérdést az IMF illetékesei, hogy ki garantálhatja, hogy az áfacsökkentés visszaszorítja az adócsalás mértékét. Ponta szerint éppen ezért egy kísérleti jellegű program választ adna erre a kérdésre.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.