
Fotó: EP
A tej és a tejipari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a csökkenése fel fogja lendíteni a fogyasztást, és valószínűleg leviszi a farmok által kért árakat – jelentette ki kedden Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a Mediafax Talks about Agriculture konferenciáján.
2015. március 31., 17:542015. március 31., 17:54
A tejkvóta április elsejei megszűnése miatt felmerülő aggályok kapcsán Constantin azt mondja, a gazdáknak nincs okuk aggodalomra, mivel az előrejelzések a tejtermelés 1 százalékos fellendülésével számolnak az Unióban.
„Hatékonyabbá kell azonban tennünk a begyűjtést, főként hegyvidéken. A legsürgősebb intézkedés pedig, amelyet meg kell hoznunk, az az áfa csökkentése” – tette hozzá a tárcavezető.
Amint arról beszámoltunk, a tejipari munkáltatók szövetsége, az APRIl az év elején abbéli aggodalmának adott hangot, hogy az országban jelenleg működő 130 tejfeldolgozó alig 70 százaléka fogja megérni az év végét a kvóta felszámolása után külföldről beáramló tejdömping miatt.
A kormány eközben áprilisban dönt arról, hogy júniusban az áfát csökkenti-e a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, vagy pedig az alapélelmiszerek hozzáadottérték-adóját csökkenti 9 százalékosra a mostani szintén 24 százalékos szintről.
A tejkvótarendszer három évtized elteltével szűnik meg az Európai Unióban: a gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek büntetlenül, amennyit csak akarnak. A kvótát egyébként azért vezették be, mivel az 1970-es években túltermelés volt. A többletet előbb az Európai Unió elődje, az Európai Közösségek vásárolta fel a piacinál magasabb áron, majd 1984-ben bevezette a termelés mennyiségét szabályozó tejkvótarendszert. Most, harminc évvel később az Európai Unióban teljes egészében liberalizálják a tejpiacot.
A feltörekvő országokban egyre nagyobb az igény a tejtermékek iránt. Ebben a helyzetben a főszereplő Észak-Európa már starthelyzetben várakozik. Írország nem titkolja, hogy 2020-ig meg akarja duplázni tejtermelését. Ugyanez a helyzet Hollandiában, ahol a tejtermelők szövetsége (NZO) „hihetetlenül nagy lehetőségként” tekint a kvótarendszer eltörlésére. Az európai kontinens első számú tejtermelője, Németország évi 1-3 százalékos növekedéssel számol 2020-ig, és a termelők nem is rejtegetik örömüket.
Franciaországban viszont nagy a nyugtalanság, mert még élénken él az emlékezetekben a 2009-es válság, amikor a kereslet drámai visszaesése az árak 30 százalékos csökkenésében csapódott le. Így aztán a második legnagyobb európai tejtermelő országban a termelők és szövetkezetek is azt az álláspontot képviselik, hogy csak akkor növelik a termelést, ha kereslet mutatkozik termékeikre. Sőt Párizs azt követeli, hogy az Európai Unió hozzon létre egyfajta mechanizmust a deregulált piacokon kialakuló esetleges túltermelési válságok kezelésére.
Bár ezt a francia indítvány Olaszország és Lengyelország is támogatja, Brüsszelben meglehetősen nagy ellenállásba ütközik. Annál inkább is, mivel február eleje óta jelentősen emelkedtek az árak, a tejpor például tonnánként 500 euróval 2350 euróra drágult. Az EU 28 tagállamában 2014-ben 151 milliárd liter tejet termeltek.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!