Szerdától nincs tejkvóta – Áfacsökkentésre vár a romániai piac

A tejkvóta április elsejei megszűnése miatt felmerülő aggályok kapcsán Constantin azt mondja, a gazdáknak nincs okuk aggodalomra, mivel az előrejelzések a tejtermelés 1 százalékos fellendülésével számolnak az Unióban.

„Hatékonyabbá kell azonban tennünk a begyűjtést, főként hegyvidéken. A legsürgősebb intézkedés pedig, amelyet meg kell hoznunk, az az áfa csökkentése” – tette hozzá a tárcavezető.

Amint arról beszámoltunk, a tejipari munkáltatók szövetsége, az APRIl az év elején abbéli aggodalmának adott hangot, hogy az országban jelenleg működő 130 tejfeldolgozó alig 70 százaléka fogja megérni az év végét a kvóta felszámolása után külföldről beáramló tejdömping miatt.

A kormány eközben áprilisban dönt arról, hogy júniusban az áfát csökkenti-e a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, vagy pedig az alapélelmiszerek hozzáadottérték-adóját csökkenti 9 százalékosra a mostani szintén 24 százalékos szintről.

A tejkvótarendszer három évtized elteltével szűnik meg az Európai Unióban: a gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek büntetlenül, amennyit csak akarnak. A kvótát egyébként azért vezették be, mivel az 1970-es években túltermelés volt. A többletet előbb az Európai Unió elődje, az Európai Közösségek vásárolta fel a piacinál magasabb áron, majd 1984-ben bevezette a termelés mennyiségét szabályozó tejkvótarendszert. Most, harminc évvel később az Európai Unióban teljes egészében liberalizálják a tejpiacot.

A feltörekvő országokban egyre nagyobb az igény a tejtermékek iránt. Ebben a helyzetben a főszereplő Észak-Európa már starthelyzetben várakozik. Írország nem titkolja, hogy 2020-ig meg akarja duplázni tejtermelését. Ugyanez a helyzet Hollandiában, ahol a tejtermelők szövetsége (NZO) „hihetetlenül nagy lehetőségként” tekint a kvótarendszer eltörlésére. Az európai kontinens első számú tejtermelője, Németország évi 1-3 százalékos növekedéssel számol 2020-ig, és a termelők nem is rejtegetik örömüket.

Franciaországban viszont nagy a nyugtalanság, mert még élénken él az emlékezetekben a 2009-es válság, amikor a kereslet drámai visszaesése az árak 30 százalékos csökkenésében csapódott le. Így aztán a második legnagyobb európai tejtermelő országban a termelők és szövetkezetek is azt az álláspontot képviselik, hogy csak akkor növelik a termelést, ha kereslet mutatkozik termékeikre. Sőt Párizs azt követeli, hogy az Európai Unió hozzon létre egyfajta mechanizmust a deregulált piacokon kialakuló esetleges túltermelési válságok kezelésére.

Bár ezt a francia indítvány Olaszország és Lengyelország is támogatja, Brüsszelben meglehetősen nagy ellenállásba ütközik. Annál inkább is, mivel február eleje óta jelentősen emelkedtek az árak, a tejpor például tonnánként 500 euróval 2350 euróra drágult. Az EU 28 tagállamában 2014-ben 151 milliárd liter tejet termeltek.