Fotó: A képviselőház Facebook-oldala
Az ország büdzséjét alapjaiban befolyásoló módosításokkal fogadta el a baloldali többségű bukaresti parlament kedden a jobbközép román kormány által kidolgozott költségvetés-kiigazítást, amelyben 40 százalékos nyugdíjemelést szabnak meg.
2020. szeptember 22., 14:542020. szeptember 22., 14:54
2020. szeptember 22., 16:592020. szeptember 22., 16:59
A megszavazott törvény értelmében nem a Ludovic Orban vezette kormány által előirányzott 14, hanem 40 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, ugyanakkor jelentős bérpótlékban részesülnének a közalkalmazottak. A tervezetet 242 támogató, 147 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti parlament két házának plénuma. Az intézkedést az RMDSZ törvényhozói is megszavazták. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatot tett arra, hogy küldjék vissza a szakbizottságba a költségvetés-kiigazításról szóló tervezetet, a parlament plénuma azonban elutasította az előterjesztést.
A 40 százalékos emelést a törvényhozás által tavaly – alkotmánybírósági döntés után – jóváhagyott jogszabály írta elő, a kormány azonban nemrég rendelettel felülírta azt, csak 14 százalékos nyugdíjemelést irányozva elő szeptembertől. Florin Cîțu pénzügyminiszter a keddi parlamenti vitán leszögezte, a költségvetés nem engedi meg az ilyen mértékű emelést. A tárcavezető kétszínűséggel vádolta meg az ellenzéki szociáldemokratákat, egy kiszivárgott belső jelentés szerint ugyanis az előző kormány pénzügyminisztere már tavaly felhívta a figyelmet, hogy nincs anyagi fedezet az intézkedésre. „Ez teljesen a levegőbe röpítheti az országot” – jelentette ki Cîțu.
Marcel Ciolacu házelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélekedett: a parlament igazságot szolgáltatott az ötmillió nyugdíjasnak, akikből Klaus Iohannis államfő és a liberális miniszterelnök szerinte „csúfot űzött”, amikor megfosztotta őket a kórházi kezeléstől, a legszükségesebb gyógyszerektől, nem biztosította számukra a beígért maszkokat, de megbírságolta őket a maszk hiányáért. „Hagyjátok abba a lopást, és lesz pénz nyugdíjakra” – hangoztatta az ellenzéki politikus.
A kormányfő – aki szerint a költségvetési fedezet nélkül megszavazott kiadásokat előirányzó jogszabályok sértik az alaptörvényt – úgy véli, a PSD „felelőtlen populizmusa” csődbe juttatja az országot, olyan kiadásokra kötelezi a kormányt, amelyek az idei költségvetési hiányt a GDP 1,7 százalékával, a jövő évit 4,8 százalékkal növelik. A liberális kormány azzal érvel, hogy miközben az év elején 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, a koronavírus-járvány miatt a GDP nem nőni, hanem várhatóan több mint 4 százalékkal vissza fog esni idén. A parlamenti többség a kedden elfogadott módosításokkal mintegy 11 milliárd lejes többletkiadást irányzott elő a költségvetés számára, ugyanakkor az RMDSZ javaslatára letett arról, hogy a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentsék Románia GDP-arányos eladósodási rátájának megengedett értékét.
Következetességre hivatkozik az RMDSZ
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szerint a szövetség törvényhozói azért szavazták meg a 40 százalékos nyugdíjemelést, mivel tiszteletben akarnak tartani két fontos elvet: a következetesség és a kiszámíthatóság elvét. Kifejtette, bár a költségvetési helyzet jelentősen megváltozott ahhoz képest, amikor a parlamentben 2019-ben megszavazták a nyugdíjak 40 százalékos emeléséről szóló 27-es számú törvényt, az RMDSZ következetes akar maradni korábbi álláspontjához, és megszavazza a 40 százalékos emelést. „Az RMDSZ képviselői tisztában vannak a pandémia előidézte válság kihívásaival, de szerintünk megoldásokat kell találni annak érdekében, hogy Románia közpolitikái egyszer s mindenkorra a következetesség és a kiszámíthatóság elvét kövessék” – szögezte le Tánczos.
A honatyák hasonlóképpen törölték azt a cikkelyt is, amely elnapolta a pedagógusok számára előirányzott 25 százalékos béremelést, tehát a költségvetés-kiigazításról szóló törvény hatályba lépése esetén a tanárok bérét is emelnie kell a kormánynak. A törvényhozók egyebek mellett másfél milliárd lejes forráskiegészítést szavaztak meg a koronavírus-járványra hivatkozva az önkormányzatok számára, 20 millió lejes többlettámogatást az ortodox egyháznak, a bukaresti óriáskatedrális építésének folytatására, 15 millió lejt a Sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf megyei sürgősségi kórház felújítására és 5 millió lejt a kézdivásárhelyi városi kórház műszaki felszerelésének korszerűsítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!