Marad a devizahitelesekre vonatkozó moratórium Magyarországon

A bírósági végrehajtásról szóló törvény hétfőn este megszavazott módosítása alapján a kilakoltatási tilalom addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter (képünkön) által jegyzett törvényjavaslat volt az első a parlament új ciklusában.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztettek, hogy a meghosszabbított moratórium szabályai ezúttal is a téli kilakoltatási tilalomra vonatkozó rendelkezéseken alapulnak. Így nem lehet kilakoltatni azt a devizahitellel rendelkező magánszemélyt, aki nem jogosult más, beköltözhető ingatlanra, nem önkényes lakásfoglaló, akit nem sújtottak rendbírsággal, és akit nem ítélt el bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt.

Ugyanakkor a fideszes Csöbör Katalin – miskolci országgyűlési képviselő – kezdeményezésére a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom.

Így a továbbiakban nem alkalmazható a moratórium, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokbavételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a moratórium a kormány javaslata szerint a devizahiteles adósokra vonatkozóan marad fenn, a jogalkotónak a helyzet hosszú távú rendezésére kell javaslatot tennie. Felidézte az eddigi lépéseket, köztük az árfolyamrögzítést, a végtörlesztést, a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét és a kamattámogatásokat.

Az államtitkár jelezte: bevárják az Európai Bíróság és annak nyomán a Kúria jogegységi döntését, a cél, hogy átfogóan és véglegesen kiiktatható legyen az árfolyamkockázat, és ne legyen szükség érvénytelenségi perek ezreinek indítására. Az ülésen elhangzott: a magyar devizahitelezés problémája tíz évre nyúlik vissza, akkor jelent meg elsősorban gépjárművek finanszírozási megoldásaként, később viszont állami támogatással lakáshitelezésre is igénybe lehetett venni.

Ez jelentősen megterhelte a költségvetést, mivel sokan gazdasági célokból vettek drága ingatlanokat állami támogatással. Sokak szerint a problémát a forint árfolyamának mozgása okozza, az előző ciklusban 974 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezett emiatt, 2010 óta egy átlagos havi törlesztőrészlet akár 70 százalékkal is emelkedhetett.