2009. október 21., 09:552009. október 21., 09:55
Közleményük szerint a miniszterek egyetértettek abban, hogy összehangolt stratégiára van szükség a gazdaság fellendítését szolgáló nemzeti erőfeszítésekhez, mert így lehetséges megteremteni „a stabilizációs és a fenntarthatósági aggodalmak közti egyensúlyt”.
Olyan koordinációra van azonban szükség, amely lehetővé teszi a pénzügyi stabilitást biztosító uniós paktum tiszteletben tartását is, tették hozzá. Az EU pénzügyminisztereinek testülete hangsúlyozta azt is, hogy „növelni kell az államháztartás hatékonyságát” a tagországokban, illetve „intenzívebbé kell tenni a szerkezeti reformokat már rövid távon is”.
| Az euróövezethez tartozó országok pénzügyminiszterei hétfőn késő este aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a dollár továbbra is gyengül a 16 országban bevezetett európai egységes fizetőeszközhöz képest. Luxembourgban tartott tanácskozásuk után Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportja, az Eurogroup elnöke elmondta: a devizapiacon a dollár gyengülése kedvezőtlen az övezethez tartozó országok exportkilátásaira nézve. Az amerikai háztartások emiatt olcsóbban juthatnak hazai termékekhez, mint az Európából importált árucikkekhez. Juncker hangsúlyozta, hogy ez a folyamat végső soron lassíthatja Európa gazdaságának újbóli fellendülését. |
„Legkésőbb 2011-ben az államháztartás konszolidációjának minden tagállamban meg kell kezdődnie” – áll a közleményben. Ez utóbbinak mindazonáltal feltétele az is, hogy november elején kiadandó őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság megerősítse a talpra állás „fokozódó és önfenntartó” jellegét. A nagyon eladósodott országokban a lefaragásnak már jövőre meg kell kezdődnie.
A miniszterek napirendjének egyik fontos témája ezúttal is az volt, hogyan tud az Unió megküzdeni a nemzetközi válság körülményeivel, milyen lehetőségek mutatkoznak, hogy a gazdaságot sikerüljön a lehető leggyorsabban helyreállítani minden tagországban. Az elnöklő svéd Anders Borg úgy fogalmazott, hogy az Uniót az elmúlt időkben nagyon nehéz pénzügyi zavarok sújtották, ezért a tagországok kormányait képviselő tanácsnak „forgalomirányító rendőrként” mutatnia kell az utat a kilábalás szabályozásához.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.