
A mezőgazdaság, a turizmus, a gyógyturizmus, a számítástechnika, a fafeldolgozás lehetnek a Kovászna megyei gazdaság kitörési pontjai – vallja Édler András.
2016. május 03., 19:002016. május 03., 19:00
2016. május 03., 19:132016. május 03., 19:13
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, ezzel szemben jelenleg Háromszékre a könnyűipar jellemző, amelyben sok alkalmazottat foglalkoztatnak kis fizetésért. „Hogy a térség gazdasága fellendüljön, alternatívákat kell találni, olyan iparágakat meghonosítani, ahol magasabb bért kínálnak” – szögezte le a gazdasági szakember.
Édler szerint ha ez megvalósul, akkor a háromszékiek már nem a legolcsóbb termékeket keresik a nagyáruházakban, hanem odafigyelnek a helyi termelőkre, vendéglőbe, színházba mennek, és mindez a gazdaság további fejlődését szolgálja.
Vannak előnyök, de infrastruktúra kell
Kovászna megyében már nincs olcsó munkaerő, akinek erre van szüksége, az nem itt találja meg, itt a jól képzett munkaerőért érdemes beruházni – fejtette ki a kamara elnöke. Rámutatott, Kovászna megyének előnyös a földrajzi elhelyezkedése, 450 kilométernyi távolságon belül van bármelyik hazai város, ám ha megépülne a brassói repülőtér, és a közelben érne véget az autópálya, még nagyobb lenne a térség vonzereje a befektetők számára.
Az egyik kitörési pont például a mezőgazdaság lehet, hiszen több száz kilométeres körzetben nincs szennyezőipar, így a biogazdálkodásra lehet fektetni a hangsúlyt, másrészt az ország legnagyobb burgonyatermesztőjeként a megyében feldolgozókat kell létesíteni és hozzáadott értékkel eladni a krumplit.
Fejlődő turizmus
A turizmusban eközben elindult egy folyamat, sokan most kezdik felfedezni a kúriákat, a kastélyszállókat. Amikor Kálnoky Tibor gróf 15 éve Miklósváron befektetett, kevesen hittek a vállalkozás sikerében, most pedig jönnek a külföldi vendégek, élvezik a csendet, vagy hogy tehenet látnak az utcán. „Nagy potenciál rejtőzik a gyógyturizmusban is, az ásványvízforrások, mofetták, a természetes gyógymódok iránt is egyre nagyobb a kereslet” – részletezte Édler. Szerinte megvalósítható az informatikai ágazat megtelepítése is, mert Sepsiszentgyörgy biztonságos kisváros, erős kulturális kínálattal, az itt megtelepedő informatikusok a világba bárhová dolgozhatnak. Ezt a kezdeményezést támogatja egyébként az alakuló Design Bank is.
A kamara elnöke ugyanakkor a faiparban is lát még befektetési lehetőséget, hiszen sok rönköt adnak el Kínába, holott helyben kellene azt feldolgozni. Jelenleg Kovászna megyében 1,2 milliárd euró a vállalatok évi összforgalma, 4500 cég, 2100 egyéni vállalkozás, 45 ezer alkalmazott és 300 eurós bruttó átlagkereset a gazdaság mutatói. Édler pozitívumként említette, hogy a meglévő vállalkozások között minden kategóriában az első tíz között van 3-5, helyben alapított vállalat, ezek nagyobb empátiával viszonyulnak a helyi problémákhoz, mint a külföldiek.
A szakember érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta mintegy 100 millió euró külföldi befektetés érkezett Kovászna megyébe – tavaly ezt másfélszeresére növelte a Holzindustrie Schweighofer, amely 150 millió eurót fektetett be a rétyi gyára megépítésébe. „Vitatható, hogy jó vagy sem a rétyi üzem, de az biztos, hogy tavaly látványosan megemelkedett az építkezési vállalatok bevétele, ezért lenne szükség a nagybefektetőkre, hiszen egyetlen ilyen vállalat több pénzt hozott a megyébe, mint húsz év alatt az összes többi” – ecsetelte Édler András. A szakember fontos előrelépésnek tartja, hogy elkészült a megye fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv, amit a „papírról most már gyakorlatba is kell ültetni”.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!