
Már január elsejétől módosíthatja a kormány az ettől az évtől a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadót, amennyiben bebizonyosodik, hogy az illeték költségvetésre gyakorolt hatása jóval nagyobb az előrejelzésekhez képest.
2014. június 16., 13:152014. június 16., 13:15
Az oszlopadó várható hatásairól a Koalíció Románia Fejlődéséért (CDR) elnevezésű – az országban működő és külföldi tőkével rendelkező cégeket és bankokat tömörítő – szervezet készít elemzést a következő időszakban, amelynek eredményeitől függ az oszlopadó további sorsa – nyilatkozta tegnap Ionel Blănculescu, Victor Ponta miniszterelnök gazdasági tanácsadója.
Blănculescu egy európai uniós alapokról szóló konferencián beszélt arról, hogy a kabinet várhatóan úgy módosítja a különleges építményekre kivetett illetéket, hogy kedvezzen az adókiadásra megfelelően fel nem készült vállalatoknak.
Mint rámutatott: a kormány előrejelzései szerint az oszlopadó költségvetésre gyakorolt hatása eredetileg elérte volna az 1,5 milliárd lejt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban később 400 millió lejre mérséklete az összeget. „A nemzetközi hitelintézet illetékesei úgy vélték, Románia nem lesz képes száz százalékig begyűjteni az illetéket” – magyarázta a kormányfő tanácsadója.
Az európai uniós alapokkal kapcsolatban Blănculescu kifejtette: az elmúlt két évben Romániában az alapok lehívási rátája 8,5 százalékról 34 százalékra emelkedett. „A támogatások igénylése és felhasználása mindig is az ország gyenge pontját jelentette, holott az uniós alapoknak motorként kellene működniük a vállalatok és cégek fejlődésében” – fogalmazott a gazdasági szakértő.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!