2012. október 11., 08:572012. október 11., 08:57
Mint fogalmazott, nehéz kitörni a bűvös körből, a látványterv után még megvalósíthatósági tanulmányra, majd tervekre van szükség, hogy a régi fürdő felújítására pályázni tudjon az önkormányzat, viszont a költségvetésből nem tudnak akkora összeget elkülöníteni, hogy egy szakcégre bízzák ezt a feladatot. Ezért tavaly októberben a Kovászna Megyei Tanács ötletbörzét írt ki, és közel 20 ezer lejt különített el a beérkezett pályamunkák díjazására.
Az elképzelés az volt, hogy az arculatépítésbe bevonják a szakembereket, a legjobb munkák közül pedig kiválasztják, melyik a legkivitelezhetőbb, s annak készíttetik el a megvalósíthatósági tanulmányát, és ezt követően keresik meg a forrásokat a kivitelezésre. A kiírásra azonban nem jelentkezett senki. Kasléder József hangsúlyozta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a régi fürdőt megőrizzék, és azt szeretnék, ha olyan terv készülne, amely alapján nem túl nagy befektetéssel használhatóvá lehet tenni a központot. Az elöljáró abban bízik, hogy az Európai Unió 2014-ben kezdődő második fejlesztési ciklusában talál olyan kiírást, hogy megpályázhassa a fürdő felújítását, és az önrészt is elő tudják teremteni.
Kasléder József hangsúlyozta, addig is fúrásokat végeznek, feltérképezik a gyógyvizek pontos lelőhelyét és ezek gyógyhatásait, beindítják a Borvizek útja program révén épült kezelőbázist, majd a hidegfürdőt és a mofettát. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei közgyűlés és Málnásfürdő önkormányzata tavaly 300 ezer euróért visszavásárolta Ioan Neculae brassói üzletembertől a málnásfürdői turisztikai ingatlanokat. A több mint háromhektáros terület, a 60 szobás hotel, illetve a hozzátartozó vendéglő az Olt turisztikai vállalat magánosításakor került a brassói vállalkozó birtokába. Az üzletember teljesen elhanyagolta a málnási létesítményeket, az évek során nem fektetett be semmit állagmegőrzésbe, felújításba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok