Fotó: MTI
2009. szeptember 21., 09:482009. szeptember 21., 09:48
Magyarország államadóssága a GDP 80 százaléka körüli szinten van, ami kiugróan magas a közép-kelet-európai országokkal összehasonlítva, jelentette ki Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy kulcsfontosságú a fiskális fegyelem fenntartása. Amennyiben a megkezdett és tervezett fiskális reformokat végrehajtják az országban, a GDP-arányos adósság már 2011-ben csökkenésnek indulhat.
A képviselet-vezető hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már számos jelentős lépést tett a nyugdíjrendszer, a szociális rendszer és a központi támogatások átalakítása területén, ezeket a reformlépéseket a szigorú kiadáskontrollal együtt folytatni kell.
Irina Ivascsenko szerint a globális válság által tavaly ősszel érzékenyen érintett Magyarország elsősorban a sérülékenységét jelentősen növelő magas államadósság miatt volt kénytelen segítséget kérni a nemzetközi intézményektől (az IMF-től, az Európai Uniótól és a Világbanktól). Hozzátette, hogy az IMF rugalmas volt, ezért amikor Magyarország makrogazdasági kilátásai az idei év során romlottak a korábban várthoz képest, az államháztartási hiánycél kétszer is megváltozott.
A képviselet-vezető elmondása szerint a legutóbbi (harmadik) felülvizsgálatot lezáró szakértői szintű megállapodás jelezte, hogy az IMF-küldöttség pozitívan értékelte Magyarország gazdaságpolitikai teljesítményét. Magyarország idei célkitűzése a GDP-arányos deficit lefaragása 3,9 százalékra, jövőre pedig 3,8 százalék a hiánycél. Az IMF delegációja támogatja a magyar hatóságok azon kérését, hogy hat hónappal, 2010. október 5-éig meg lehessen hosszabbítani a készenléti hitel lejáratát.
A megállapodás így le fogja fedni a választások és az új kormány hivatalba lépésének időszakát. A végső döntést az IMF igazgatótanácsa hozza meg szeptember végén. Irina Ivascsenko elmondta, az IMF egyetért a magyar kormány előrejelzésével, ami a GDP alakulására ez évre 6,7 százalékos visszaesést, a jövő évre pedig 0,9 százalékos csökkenést prognosztizál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok