Magyar–román–bolgár–szlovák regionális gázszállítási megállapodást kötöttek

A négy külügyminiszter csütörtökön Rigában aláírta azt a megállapodást, amely szerint összekötik és kétirányúsítják gázvezeték-rendszereiket. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezzel mind a négy ország energiabiztonságát jelentős mértékben növelik.

A magyar közszolgálati médiának nyilatkozva a miniszter megjegyezte, az energiabiztonság Európa számára a legégetőbb kérdés, „és ez különösképpen igaz Közép-Európára”.

Mint mondta, a Nabucco- és a Déli Áramlat gázvezeték-projekt lemondása után a térség államainak újabb lehetőségek és megoldásuk után kell nézniük annak érdekében, hogy új gázbeszerzési forrásokat és útvonalakat találjanak.

„Mindaddig, amíg a térség gázvezetékrendszerei nem lesznek összekötve, és mindaddig, amíg egy nagy stratégiai gázvezeték-beruházás nem valósul meg, addig a közép-európai térségben energiabiztonságról nem tudunk beszélni” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter hozzátette: a partnerek nemzeti költségvetése mellett közösen megpályázandó uniós forrásokból fedeznék a szükséges beruházások költségeit, megjegyezve, egész Európa érdeke a térség energiabiztonsága.

Az EU soros elnöksége, Lettország fővárosában csütörtök este elkezdődött találkozó a negyedik keleti partnerségi csúcs. Az értekezleten elsősorban az ukrajnai helyzetről és az EU, Ukrajna és Oroszország egymáshoz való viszonyáról lesz szó.

Az EU 2009-ben indította el a keleti partnerség kezdeményezést, azzal a céllal, hogy támogassa az érintett országok – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova és a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseit. 

Angela Merkel német kancellár csütörtökön a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében kiemelte, hogy a német álláspont szerint a keleti partnerségi program nem a bővítési politika eszköze, és nem irányul senki ellen, „különösen nem Oroszország ellen”.

Ugyanakkor senkinek nincs joga megakadályozni bármely országot abban, hogy közeledjék az EU-hoz – hangsúlyozta a kancellár, ismételten elítélve a Krím félsziget „nemzetközi jogot sértő” orosz bekebelezését és Ukrajna keleti térségének destabilizálását.