Magyar-román kutatási program indul a Maros és a Körösök völgyében

A Maros és a Körösök völgyének ökológiai viszonyait vizsgáló közös magyar–román kutatási program indul európai uniós támogatással – jelentette be Körmöczi László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ökológiai tanszékének vezetője tegnap a csongrádi megyeszékhelyen. A kutatás eredményeit elsősorban a helyi önkormányzatok hasznosíthatják majd a határ mindkét oldalán.

Az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem természettudományi karával közös kezdeményezés célja, hogy feltárja a táj használatának azon lehetőségeit, melyek mellett hosszú évtizedekre vagy akár évszázadokra fenntartható a mai természeti környezet, illetve azt, hogy melyek a kerülendő tevékenységek – mondta a 176 900 euró összköltségvetésű programról tartott sajtótájékoztatón az oktató. „A feladat összetett ökológiai és közgazdasági kérdéseket vet föl, mivel meg kell találni” – hangsúlyozta a szakember.

A Nagy-Alföld két jelentős kiterjedésű tája a Körösök és a Maros mente. Bár a két térség geográfiai és biológiai viszonyai hasonlóak a határ két oldalán, a táj használata – főként történelmi okokból – jellegzetes különbségeket is mutat. A 2011 júliusáig tartó program során huszonöt magyar és román kutató vizsgálja meg a térség természetes és mezőgazdasági élővilágát, felderíti a hasonlóságokat és a különbségeket. A szakemberek közös élőhely-minősítési rendszert is kidolgoznak.

Mint Zalatnai Márta, az SZTE ökológiai tanszékének tanársegéde, a projekt menedzserasszisztense elmondta, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy feltérképezik négy mintaterület ökológiai, növény-, állat- és talajtani jellemzőit, ez alapján digitális élőhelytérképet készítenek, majd tájhasználati típusokat dolgoznak ki a jellemzők alapján. Zalatnai Márta elmondta azt is, hogy a projekt keretében tulajdonképpen a már létező Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer adatait frissítik fel, illetve kiterjesztik a rendszert a romániai területekre, ahol korábban nem volt hasonló számbavétel. 

A kutatás az ökológia mellett több tudományterületet is felölel: együtt dolgoznak majd szociológusokkal, földrajzosokkal – mondta a kutató. A szociológusok a helyiekkel fognak interjúkat készíteni arról, hogy hogyan vélekednek az úgynevezett ökoszisztémajavak és -szolgáltatások értékéről (például egy folyó nyújtotta halászati és rekreációs „szolgáltatásról”). Ezt különböző becslési technikákkal megpróbálják majd pénzben is kifejezni: például úgy, hogy kiszámítják, mekkora kárt okozna bizonyos természeti javak vagy szolgáltatások hiánya a helyi közösségnek, magyarázta Zalatnai Márta.

A másfél évesre tervezett kutatás egy monográfiával zárul majd, emellett több cikk publikációját is tervezik. A vizsgálódás eredményeit a tervek szerint elsősorban a helyi önkormányzatok hasznosíthatják majd fejlesztéseik előkészítésénél.