2013. január 22., 21:142013. január 22., 21:14
Alig pár nappal korábban egyébként a szaktárcavezető még arról beszélt a Mediafax hírügynökség újságírójának, kérni fogja az IMF küldöttségétől, hogy ezt a társaságot ne kelljen privatizálni.
Most azonban már első számú prioritásnak nevezte a magánosítási folyamat beindítását. „Ez most egy olyan dolog, amit nem szerettem volna, s ezt megmondtam az IMF képviselőinek is. (…) Sajnos az áruszállító vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a fellendülést, erre csakis magántőke bevonásával kerülhet sor” – számolt be az elhangzottakról a miniszter.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mikor kezdődik el a magánosítási folyamat, Fenechiu megjegyezte, februárban el kell kezdődnie, és „semmi szín alatt” nem tarthat tovább hat hónapnál. Mint részletezte, az állam most első körben a részvények 51 százalékát értékesíti, a további 49 százalékot pedig szerinte csak évek múlva privatizálják, amikor már jelentős profitra számíthat az állam. A szállításügyi miniszter arra is kitért, hogy a Román Vasúttársaság személyszállító részlegének a magánosítására nincs vállalása az államnak, a Tarom légitársaság esetében pedig már dolgoznak egy több mint 20 százalékos részvénypakett értékesítéséről szóló stratégián.
| Kommunista módszerekhez folyamodtak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a társadalmi párbeszéd során – jelentette ki az IMF küldöttségével folytatott, hétfő esti találkozót követően Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Az érdekvédelmis azt rótta fel az ország hitelezőinek, hogy úgy hívták társadalmi párbeszédre az érintett feleket, hogy már korábban döntés született arról, miként nő az idei év folyamán a minimálbér összege. Amint arról beszámoltunk, kormányzati körökből hétfőn délután kiszivárgott információk szerint idén két ízben emelik a kormány által garantált legkisebb fizetés összegét: februártól 750 lejre nőne az összeg, július elsején pedig elérné a 800 lejt. Ilyen körülmények között Hossu szerint nem volt indokolt összehívni a találkozót. Az Alfa Kartell vezetője egyúttal arról is beszámolt, hogy az öt nagy szakszervezeti tömb vezetői a találkozón kitartottak a minimálbér 850 lejre történő emelésének szükségessége mellett. |
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.