„Ami most a világgazdasággal történik, nyilvánvalóvá teszi, hogy a kis cégek nem maradhatnak talpon a nagyvállalatokkal szembeni konkurenciaharcban” – mutatott rá Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök az új társaság életre hívásának szükségességét indokolva. Hozzátette: a romániai energetikai szektor jelenleg kis, tőkeerővel nem rendelkező társaságokra oszlik, amelyek képtelenek felvenni a harcot a versenytársakkal, képtelenek korszerűbb technológiába befektetni és megfelelni az Európai Unió mind szigorúbb környezetvédelmi előírásainak. „Erős energiatársaság nélkül egyszerű nézők maradunk csupán a jelentős energetikai projektek megvalósulásánál” – mutatott rá a kormányfő, kifejtve: míg Németország, Franciaország és Magyarország rendelkezik ilyen társasággal, amellyel részt tud venni a nagy projektekben, Románia csupán politikailag támogatja például a Nabucco kőolajvezeték megépítését. Az új, egyelőre Electrica névre keresztelt társaság aktíváinak összértéke mintegy 20-24 milliárd euró, így a Petrom után a második legnagyobb román energetikai cég, és ott van Kelet-Közép Európa első 25 ilyen jellegű vállalata között. Az új energetikai társaság kapacitása 10 000 megawatt. A cég az Állami Vagyonértékesítő Hatóság (AVAS) portfóliójába tartozik majd. Az energetikai vállalat létrehozása egyébként nem aratott osztatlan sikert: Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke még augusztusban bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegette meg a kormányt arra az esetre, ha létrehozza a vállalatot. A kormányfő szerint ugyanakkor annak léte nemzeti érdek.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.