2010. március 09., 10:122010. március 09., 10:12
Mint jelezte, a bizottság még ebben a fél évben, vagyis a spanyol soros EU-elnökség alatt bejelentést fog tenni a kérdésben. Hozzátette, egyelőre kezdeti szakaszában tart a vita.
Hangsúlyozta, hogy az új intézményt nem kifejezetten Görögország megsegítése érdekében kellene létrehozni, hanem annak nyomán, hogy levonják a tanulságot a görög esetből, és azért, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő. Az alap létrehozása időt igényel, márpedig Görögország helyzetére most kell megoldást találni, mondta.
A szóvivő szerint az Európai Valutaalap nem a globális tevékenységű Nemzetközi Valutaalap riválisa lenne, hiszen az elgondolás az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás javítását célozná. Az Európai Valutaalap az euróval fizető országok kisegítésére szolgáló alapot jelentené arra az esetre, ha pénzügyi nehézségekkel találják magukat szembe.
Az ötletet a hét végén vetette fel nyilvánosan Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki szerint az új európai alap hasznosíthatná a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tapasztalatait. Altafaj szerint azonban ma még az sem tisztázott, hogy valóban új, önálló költségvetésű, saját külön személyzetet alkalmazó uniós intézmény létrehozására van-e szükség, vagy csupán új pénzügyi eszközt hoznának létre.
Így nem tudható, vajon az alap létrehozása szükségessé teszi-e majd az uniós alapszerződés egyhangúságot igénylő módosítását. Annyi már most is biztos, hogy az Európai Valutaalapnak nem csupán a már előállt gondok orvoslása, hanem azok megelőzése is feladata lenne.
A készülő Európai Valutaalapról cikkezett tegnapi lapszámában a Financial Times is. A londoni gazdasági napilap értesülése szerint „a németek által elgondolt” tervek között kemény büntetések is szerepelnének azon euróövezeti országokkal szemben, amelyek nem fogják vissza deficitet eredményező költekezésüket, vagy túlzott mértékű államadósságot halmoznak fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok