2010. március 09., 10:122010. március 09., 10:12
Mint jelezte, a bizottság még ebben a fél évben, vagyis a spanyol soros EU-elnökség alatt bejelentést fog tenni a kérdésben. Hozzátette, egyelőre kezdeti szakaszában tart a vita.
Hangsúlyozta, hogy az új intézményt nem kifejezetten Görögország megsegítése érdekében kellene létrehozni, hanem annak nyomán, hogy levonják a tanulságot a görög esetből, és azért, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő. Az alap létrehozása időt igényel, márpedig Görögország helyzetére most kell megoldást találni, mondta.
A szóvivő szerint az Európai Valutaalap nem a globális tevékenységű Nemzetközi Valutaalap riválisa lenne, hiszen az elgondolás az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás javítását célozná. Az Európai Valutaalap az euróval fizető országok kisegítésére szolgáló alapot jelentené arra az esetre, ha pénzügyi nehézségekkel találják magukat szembe.
Az ötletet a hét végén vetette fel nyilvánosan Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki szerint az új európai alap hasznosíthatná a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tapasztalatait. Altafaj szerint azonban ma még az sem tisztázott, hogy valóban új, önálló költségvetésű, saját külön személyzetet alkalmazó uniós intézmény létrehozására van-e szükség, vagy csupán új pénzügyi eszközt hoznának létre.
Így nem tudható, vajon az alap létrehozása szükségessé teszi-e majd az uniós alapszerződés egyhangúságot igénylő módosítását. Annyi már most is biztos, hogy az Európai Valutaalapnak nem csupán a már előállt gondok orvoslása, hanem azok megelőzése is feladata lenne.
A készülő Európai Valutaalapról cikkezett tegnapi lapszámában a Financial Times is. A londoni gazdasági napilap értesülése szerint „a németek által elgondolt” tervek között kemény büntetések is szerepelnének azon euróövezeti országokkal szemben, amelyek nem fogják vissza deficitet eredményező költekezésüket, vagy túlzott mértékű államadósságot halmoznak fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok