2010. március 09., 10:122010. március 09., 10:12
Mint jelezte, a bizottság még ebben a fél évben, vagyis a spanyol soros EU-elnökség alatt bejelentést fog tenni a kérdésben. Hozzátette, egyelőre kezdeti szakaszában tart a vita.
Hangsúlyozta, hogy az új intézményt nem kifejezetten Görögország megsegítése érdekében kellene létrehozni, hanem annak nyomán, hogy levonják a tanulságot a görög esetből, és azért, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő. Az alap létrehozása időt igényel, márpedig Görögország helyzetére most kell megoldást találni, mondta.
A szóvivő szerint az Európai Valutaalap nem a globális tevékenységű Nemzetközi Valutaalap riválisa lenne, hiszen az elgondolás az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás javítását célozná. Az Európai Valutaalap az euróval fizető országok kisegítésére szolgáló alapot jelentené arra az esetre, ha pénzügyi nehézségekkel találják magukat szembe.
Az ötletet a hét végén vetette fel nyilvánosan Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki szerint az új európai alap hasznosíthatná a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tapasztalatait. Altafaj szerint azonban ma még az sem tisztázott, hogy valóban új, önálló költségvetésű, saját külön személyzetet alkalmazó uniós intézmény létrehozására van-e szükség, vagy csupán új pénzügyi eszközt hoznának létre.
Így nem tudható, vajon az alap létrehozása szükségessé teszi-e majd az uniós alapszerződés egyhangúságot igénylő módosítását. Annyi már most is biztos, hogy az Európai Valutaalapnak nem csupán a már előállt gondok orvoslása, hanem azok megelőzése is feladata lenne.
A készülő Európai Valutaalapról cikkezett tegnapi lapszámában a Financial Times is. A londoni gazdasági napilap értesülése szerint „a németek által elgondolt” tervek között kemény büntetések is szerepelnének azon euróövezeti országokkal szemben, amelyek nem fogják vissza deficitet eredményező költekezésüket, vagy túlzott mértékű államadósságot halmoznak fel.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.