2010. július 20., 10:292010. július 20., 10:29
Leminősítette hétfőn Írország kormánykötvény-adósi osztályzatát a Moody’s Investors Service, az euróövezeti tagország romló gazdasági kilátásaira hivatkozva. A nemzetközi hitelminősítő szerint az ír kormány „pénzügyi ereje jelentősen csökkent”, a bankrendszer megsegítéséből fakadó kötelezettségei pedig egyre nagyobbak, miközben a gazdaság növekedési lehetőségei romlanak. A Moody’s „Aa1”-ről „Aa2”-re módosította Írország szuverén adóskockázati besorolását. A lehető legjobb, „Aaa”- minősítést áprilisban vonta meg Írországtól az intézet, a mostani, új minősítés két fokozattal marad el ettől. A besorolás kilátása stabil, vagyis nemigen várható újabb leminősítés a közeljövőben.
Írország adóskockázati besorolása a Moody’s-nál még a hétfői leminősítéssel is két fokozattal jobb, mint Portugália (A1) vagy Görögország (Ba1) besorolása. A leminősítéshez fűzött indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy 2008 óta folyamatosan csökken a hazai össztermék (GDP) és zuhannak az adóbevételek, a GDP-arányos államadósság pedig a világméretű gazdasági válság előtti 25 százalékról tavaly év végéig 64 százalékra szökött fel. A Moody’s szerint az ír gazdaság növekedési lehetőségei csekélyek, főként azért, mert a válság leállította a korábbi évek dinamikus bővülésének motorjait, a pénzügyi szolgáltatások területét és az ingatlanszektort. E két szféra a következő években nem járul hozzá számottevő mértékben a növekedéshez, ezért a történelmi átlagtól elmaradó bővülés várható 3–5 éves távlatban. A kormány erejét tovább csökkenti a bankrendszer megszilárdításának terhe. Már eddig is több alkalommal volt szükség közpénzből finanszírozott tőkeinjekciókra, és elkerülhetetlen felállítani egy úgynevezett rossz bankot, amely átvállalja a nem teljesítő vagy bedőléssel fenyegető hiteleket – írta indoklásában a Moody’s.
A két másik nagy nemzetközi hitelminősítő már korábban rontott Írország besorolásán. A Standard and Poor’s tavaly márciusban „AA plusz”-ról „AA”-ra változtatta az euróövezeti tagország besorolását, a Fitch Ratings pedig ugyancsak tavaly, két lépésben a lehető legjobb „AAA”-ról három fokozattal „AA mínusz”-ra rontotta Írország minősítését.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.