2011. december 23., 09:492011. december 23., 09:49
A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal, az eddigi BBB mínusz/A-3-ról egy fokozattal BB plusz/B-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott. Az S&P ugyanakkor levette az összes magyar adósosztályzatot a negatív előjelű felülvizsgálati listáról.
A cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország szuverén besorolásait; ennek helyébe lép a Standard & Poor’s szerda esti bejelentése alapján a negatív kilátás. Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.
A hitelminősítő döntése nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody’s Investors Service is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.
A valós gazdasági folyamatok semmilyen módon nem indokolták Standard & Poor’s leminősítését, ez jóval inkább az euró válságáról szól, mint Magyarországról – szögezte le Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője csütörtökön. Mint emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kormányfő egy korábbi interjúban már világossá tette, hogy december közepén egy újabb spekulációs támadás várható Magyarországgal szemben. „Ezeknek a spekulációs támadásoknak az az egyik sajátja, hogy általában hitelminősítői döntések környezetében szoktak előfordulni” – tette hozzá a miniszterelnök szóvivője.
A befektetési ajánlású magyar adósosztályzat immár két hitelminősítő által bejelentett megvonásának várható technikai következményei „negatívak lesznek, de nem hatalmas mértékben” – jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Citybeli szakértők szerint továbbra is jelentős esélye van a megállapodásnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, annál is inkább, mivel a Standard & Poor’s által bejelentett osztályzatrontás is erősíti a piac részéről már megnyilvánuló nyomást annak érdekében, hogy a kormány gondoljon át néhány gazdaságpolitikai lépést.
Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön eközben arról beszélt, hogy a tervek szerint januárban megkezdődnek a tárgyalások Magyarország, valamint az IMF és az Európai Unió között. Olivier Bailly emlékeztetett arra, hogy informális előkészítő tárgyalások már a múlt héten is folytak a felek között. Fogalmazása szerint ezeket a pénzügyi stabilitásról, illetve a jegybankra vonatkozó törvénytervezetek „támasztotta nehézségek miatt félbe kellett szakítani”. A hivatalos tárgyalásoknak azonban a tervek szerint a jövő hónapban meg kell kezdődniük – emelte ki a szóvivő.
Bailly nem kívánta viszont kommentálni, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő szerdán módosította a magyar államadósság besorolását. Hozzátette: tudomásul vették a bejelentést, amelyet „egy véleményként kezelnek a sok közül”. „A bizottság a saját illetékességi körében, a közösségi jog keretében rendelkezésére álló eszközökkel maga kíséri figyelemmel a magyar gazdaság helyzetét” – fogalmazott a szóvivő, hozzáfűzve, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos tervezi is egy értékelés elkészítését a jövő év elején. Azt is jelezte, hogy a bizottság egyelőre nem kapott hivatalos választ José Manuel Durao Barroso elnök Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt levelére. Mint mondta, a testület továbbra is azt várja, hogy a hatóságok visszavonják a két szóban forgó jogszabálytervezetet.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.