2011. december 23., 09:492011. december 23., 09:49
A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal, az eddigi BBB mínusz/A-3-ról egy fokozattal BB plusz/B-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott. Az S&P ugyanakkor levette az összes magyar adósosztályzatot a negatív előjelű felülvizsgálati listáról.
A cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország szuverén besorolásait; ennek helyébe lép a Standard & Poor’s szerda esti bejelentése alapján a negatív kilátás. Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.
A hitelminősítő döntése nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody’s Investors Service is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.
A valós gazdasági folyamatok semmilyen módon nem indokolták Standard & Poor’s leminősítését, ez jóval inkább az euró válságáról szól, mint Magyarországról – szögezte le Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője csütörtökön. Mint emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kormányfő egy korábbi interjúban már világossá tette, hogy december közepén egy újabb spekulációs támadás várható Magyarországgal szemben. „Ezeknek a spekulációs támadásoknak az az egyik sajátja, hogy általában hitelminősítői döntések környezetében szoktak előfordulni” – tette hozzá a miniszterelnök szóvivője.
A befektetési ajánlású magyar adósosztályzat immár két hitelminősítő által bejelentett megvonásának várható technikai következményei „negatívak lesznek, de nem hatalmas mértékben” – jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Citybeli szakértők szerint továbbra is jelentős esélye van a megállapodásnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, annál is inkább, mivel a Standard & Poor’s által bejelentett osztályzatrontás is erősíti a piac részéről már megnyilvánuló nyomást annak érdekében, hogy a kormány gondoljon át néhány gazdaságpolitikai lépést.
Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön eközben arról beszélt, hogy a tervek szerint januárban megkezdődnek a tárgyalások Magyarország, valamint az IMF és az Európai Unió között. Olivier Bailly emlékeztetett arra, hogy informális előkészítő tárgyalások már a múlt héten is folytak a felek között. Fogalmazása szerint ezeket a pénzügyi stabilitásról, illetve a jegybankra vonatkozó törvénytervezetek „támasztotta nehézségek miatt félbe kellett szakítani”. A hivatalos tárgyalásoknak azonban a tervek szerint a jövő hónapban meg kell kezdődniük – emelte ki a szóvivő.
Bailly nem kívánta viszont kommentálni, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő szerdán módosította a magyar államadósság besorolását. Hozzátette: tudomásul vették a bejelentést, amelyet „egy véleményként kezelnek a sok közül”. „A bizottság a saját illetékességi körében, a közösségi jog keretében rendelkezésére álló eszközökkel maga kíséri figyelemmel a magyar gazdaság helyzetét” – fogalmazott a szóvivő, hozzáfűzve, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos tervezi is egy értékelés elkészítését a jövő év elején. Azt is jelezte, hogy a bizottság egyelőre nem kapott hivatalos választ José Manuel Durao Barroso elnök Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt levelére. Mint mondta, a testület továbbra is azt várja, hogy a hatóságok visszavonják a két szóban forgó jogszabálytervezetet.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.