Magyarország a 63., Románia a 76. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum (WEF) évente közzétett globális versenyképességi rangsorában – tájékoztatott szerdán a WEF magyarországi partnerintézete, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet.
2013. szeptember 04., 14:402013. szeptember 04., 14:40
2013. szeptember 04., 14:422013. szeptember 04., 14:42
Az újonnan csatlakozott Horvátország is megelőzi egyébként Romániát a maga 75. helyével, rosszabbul csak Szlovákia (78.) és Görögország (91.) áll, amennyiben az Európai Unió 28 tagállamának helyzetét vesszük górcső alá.
Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amelyet Szingapúr és Finnország követ, Németország pedig két helyet javítva, idén a negyedik. A kutatás szerint az Európai Unió versenyképessége továbbra is elmarad a világ legfejlettebb részétől. Pontszáma (4,7) jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államok (5,48), valamint Japán (5,4) helyezése. A képet tovább árnyalja, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országok pontszáma (4,43) alig valamivel kevesebb, mint az Európai Unióé összesen.
A WEF 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét, amely a világ legtöbb országát magában foglalja, és ezzel a legkiterjedtebb versenyképességi rangsor a világon. A listán az idén ismét rekordszámú, összesen 148 ország szerepel. Az index több mint 100 összetevőből áll, amelyek összesen 12, versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú pillért alkotnak. Ugyanakkor elsősorban a gazdasági növekedés feltételeit vizsgálták.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!