
Virgil Popescu gazdasági miniszter szerint a lejtmenetet fellendülés követi
Fotó: Pixabay
A román gazdaság a második negyedévben 10,5 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, a gazdasági miniszter viszont „relatíve derűlátó”. Azt mondja, a gazdaság az év végéig magához tér.
2020. augusztus 27., 08:462020. augusztus 27., 08:46
A bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékára nőtt a román államháztartás hiánya 2020 júliusára az előző hónap végén jegyzett 4,17 százalék után – derül ki a pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Abszolút értékben a deficit elérte a 49,68 milliárd lejt (10,26 milliárd euró), – június végén a hiány még 45,17 milliárd euró volt. Ehhez képest tavaly az első hét hónapban a deficit 18,14 milliárd lej (3,74 milliárd euró) volt, amely GDP-arányosan 1,76 százalékos hiánynak felelt meg – emlékeztet az MTI.
A most nyilvánosságra hozott adatok szerint
A pénzügyi tárca közölte ugyanakkor, hogy a járvány miatt elmaradt bevételek és a megnövekedett kiadások ellenére 4,61 milliárd lejjel többet fordítottak a közberuházásokra, mint a tavalyi első hét hónapban.

A román gazdaság 12,3%-kal zsugorodott a második negyedévben az első negyedévhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatokból.
Az államháztartás bevétele eközben 175,15 milliárd lej (36,18 milliárd euró) volt, ami 2,7 százalékos csökkenés tavalyhoz mérten, főleg az áfabevételek maradtak el a tavalyitól (mínusz 16,4 százalék), de a járványügyi adókedvezmények is csökkentették a bevételt.
A román gazdaság a második negyedévben 10,5 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, ami éreztette hatását a bevételi oldalon. A társasági adóból származó bevételek 14,8 százalékkal estek vissza.
GDP-arányosan a kiadások 2,5 százalékponttal nőttek a tavalyi első hét hónapban jegyzett 18,7 százalékról az idei első hét hónapban jegyzett 21,3 százalékra.
Virgil Popescu gazdasági miniszter azonban azt mondja, az év végéig magához tér a gazdaság.
Virgil Popescu
Fotó: Gov.ro
A tárcavezető szerda este a Digi 24 hírtelevízió műsorában arról beszélt, hogy
Példaként a gépkocsigyártást, a turizmust és az állami beruházásokat említette.
Utóbbiak – mutatott rá a gazdasági tárca vezetője – megállás nélkül működtek, még a szükségállapot idején is.
Az autógyártás kapcsán azt mondta, tárgyalt az ágazat képviselőivel, akik arról számoltak be, hogy a visszaesést követően ma már 120 százalékkal nőtt a megrendeléseik száma, a turizmus kapcsán pedig megjegyezte, láthatjuk, hogy a Fekete-tenger romániai partszakasza zsúfolásig megtelt, mint ahogy a hegyvidéki tájakon is tömegeket látni.
– szögezte le Virgil Popescu.
Mint ismeretes, a román kormány az idén egész évre 3,8 százalékos gazdasági csökkenés mellett 8,6 százalékos államháztartási hiányra számít.

Számos szakértő, így a Krónikának nyilatkozó elemző szerint is túlságosan derűlátó a romániai gazdaság jövő évi növekedéséről szóló hivatalos előrejelzés.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!